Invalid Click :: SEO Blog

A Stone Temple-ös Eric Enge egy hosszú interjúban faggatja Matt Cutts-ot olyan dolgokról mint a crawl budget, PageRank, Session ID-k kezelése, vagy a duplikált tartalommal kapcsolatos problémák. (De szintén hasznos információkat kapunk a .pdf file-ok és az átirányítások “feldolgozásáról” is.)

Ami miatt ez a bejegyzés most megszületett, az a 301-es átirányításokkal kapcsolatban megfogalmazott álláspont. (Az interjú amúgy nagyon jó, elég technikai, szakmabelieknek kötelező olvasmány!)

Azt hiszem nem kell ezt a típusú átirányítást bemutatnom senkinek, de akinek mégis új lenne, illetve, hogy a keresőoptimalizálás során mely esetekben használható és hasznos segítség, az olvassa el a Google Webmesterközpont idevágó bejegyzését: 301 átirányítás

A legtöbben biztos használtuk már ezt a fajta átirányítást, és amikor javasoltuk, hogy ez legyen, vagy indokokkal támasztottuk alá a használatát, akkor hozzátettük, hogy azért is, mert így a korábbi link vagy domain “értéke” átöröklődik, átvivődik az új oldalra. Voltak persze gyanakvások, hogy ez nem feltétlen van így, de a Google soha nem erősítette meg ezt.

Ez egy biztos pont volt a szakmánkban, nem sok ilyen van, de most úgy látszik ez is meginog. Az említett interjú idevágó része:

Eric Enge: Let’s say you move from one domain to another and you write yourself a nice little statement that basically instructs the search engine and, any user agent on how to remap from one domain to the other. In a scenario like this, is there some loss in PageRank that can take place simply because the user who originally implemented a link to the site didn’t link to it on the new domain?

Matt Cutts: That’s a good question, and I am not 100 percent sure about the answer. I can certainly see how there could be some loss of PageRank. I am not 100 percent sure whether the crawling and indexing team has implemented that sort of natural PageRank decay, so I will have to go and check on that specific case. (Note: in a follow on email, Matt confirmed that this is in fact the case. There is some loss of PR through a 301).

Tehát van valamennyi “elszivárgó” érték a 301-es átirányítások esetén, de hogy mennyi, és minden vagy csak bizonyos esetekben, azt homály fedi.

Ebbe most bele kell törődni, ez van. Valahol bosszantó az a folyamat, ami ha lassan is de végbemegy a SEO szakmát érintő kérdésekben. Van nekünk – nem nekünk, a Google-nak – sok rangsorolási faktorunk, vannak évek óta bevállt módszereink, melyek helyességét a Google csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem véleményezi, és most ez a pár biztos pont is eltűnni látszik. Gondoljunk csak a tavaly nyárinofollow linkek-es mizériára, a PageRank Sculpting kapcsán.

Nem, nem azt mondom, hogy a SEO meg fog halni, de a rangsorolási módszerek és egyebek egyre szofisztikáltabbá válnak. Hol van már a META keywords töltögetés, vagy a kulcsszóhalmozás az oldalon, vagy a linkek döntő erőssége.

A múlt hét pénteki Barátok Közt részben Miklós az internet segítségével próbál régen örökbeadott fia nyomára bukkani, ehhez pedig a www.kereso.hu-n található keresőmotort veszi igénybe :) Mindezt Internet Explorer alól, köszönjük.

Az “új” kereső a screenshot szerint igen gazdag tudású, van benne kép és hírkereső, valamint fordító, de elérhetjük a valószínűleg online tárolt dokumentumainkat is innen ;)

Az adott oldalon természetesen semmilyen keresőmotor nincs, bár a domain létezik, és egy bizonyos Arkon Zrt. kezében van. 1999-ben az Archive.org szerint következő tartalom volt látható az oldalon:

Az a bizonyos kereső azóta sem készült el.

A Google Webmaster Blogon volt egy bejegyzés, ahol néhány a site-clinic session-ben elhangzott ajánlást megossztanak a nagyérdeművel.

Volt az ajánlások között egy rész, amire különösen felkaptam a fejem, hiszen egy olyan témát feszeget, ami nekem valahol a szívügyem. Ez pedig nem más, mint a nem megbízható, és különféle hamis igéretekkel – mint az alábbi – ügyfeleket megtévesztő és felrevezető SEO-sok.

Should I believe SEO agencies that promise to make my site rank first in Google in a few months and with a precise number of links?

No one can make that promise; therefore the short answer is no, you should not. However, we have some great tips on how to find a trustworthy SEO in our Help Center.

Kb. arról van szó ugye, hogy hihetek e egy olyan SEO tanácsadónak/ügynökségnek, aki néhány hónapon belül, pár link segítségével a garantált első helyre repíti az oldalom a Google találati listájában különböző kifejezésekre. A rövid válasz az, hogy nem hihetek!

Aztán a válaszban találunk egy linket – ez számomra eddig ismeretlen volt -, ahol a Webmestereszközök Súgó-ban magyar nyelven szépen elmondja nekünk a Google, hogy nagyvonalakban miről is szól a keresőoptimalizálás, milyen szempontok alapján válasszunk SEO tanácsadót, illetve milyen intő jelek lehetnek egy-egy kiválasztási folyamat során.

Nagyon jól összeszedett anyag, szinte az összes fontos részt lefedésével. Szívem szerint mindenkinek ajánlanám, hogy itt kezdjen ha keresőoptimalizálót keres a weboldalához.

Az oldal elérhetősége tehát mégegyszer: Keresőoptimalizálók

Tartsuk ezeket észben, és terjesszük!

Interjú sorozatom legújabb részében, a héten publikusan is elindult Bluu kereső ötletgazdájának és vezető fejlesztőjének, Szűcs Józsefnek tettem fel pár kérdést. Kértem, hogy meséljen a különleges indexelési technológiájukról, arról, hogy mi hajtja őket, és hogy mik a terveik a jövőre nézve.
Tovább >>A Bluu kereső titkai – interjú Szűcs József vezető fejlesztővel

Mai Barcamp-es beszélgetések, és előadások közben merült fel bennem, hogy megkérdezem az embereket, hogy ők hogyan ejtik a SEO-t? Gyakorlatilag ahány ember, annyiféleképpen. Én speciel SEO-nak, ahogy írva vagyon :) És ti?

Rövid, de annál nagyszerűbb hír a mai napra. A webmesterek körében egy nagyon régen várt funkciót épített be a Google a Webmaster Tools-ba, aminek segítségével egy már ellenőrzött (verifikált) weboldalhoz egyszerűen tudunk hozzáadni más felhasználót, aki hasonló jogokkal bír mint mi.

Eddig ez a procedúra úgy nézett ki, hogy minden egyes érintettnek, aki szerette volna “admin” jogokkal elérni egy adott weboldalhoz tartozó lehetőségeket a Webmaster Tools-ban (URL eltávolítás kérése, Sitelink menedzsment, stb.), annak is ellenőriztetni kellett a weboldalt a rendelkezésre álló eszközök valamelyikével. Tehát vagy újra be kellett szúrnia egy META sort, vagy egy üres, speciális nevű file-t kellett feltölteni a site gyökerébe. Ez azért se nem szép, ráadásul macerás is :)

Ezentúl máshogy lesz. Az a személy, aki ellenőriztette a site-ot, új felhasználókat is hozzá tud adni. Néhány dolog amit érdemes fejben tartani:

• Ahhoz, hogy új felhasználót tudjunk egy sitehoz adni, kell, hogy legyen egy delegált
  személy, aki már ellenőriztette a site-ot
• Az új hozzáadni kívánt személynek rendelkezni kell Google Account-al
• Ha az első ellenőrzést végző személy “nem ellenőrzötté” válik, akkor az összes hozzáadott felhasználóra is érvényes lesz

Az email cím hozzáadási lehetőséget a Dashboard-ról indulva, az adott weboldal neve melletti “Ellenőrzött” vagy “Verified” linkre kattintva érjük el.

Köszönjük a Google-nek, hogy meglépte ezt az apró ám annál hasznosabb lépést :)

Egykori kollégámat, Keresztúri Gergelyt faggatom, aki jelenleg az Isobar törökországi irodájában mint Head of Search dolgozik a keresőcsapat élén, előtte pedig a kirowski keresőmarketing üzletágának, az iProspectnek a vezetője volt, majdnem 3 éven keresztül.

Bemutatnád röviden a kinti keresőcsapatot, a feladataid és hogy min fáradoztok éppen?
Kicsi ellenben nagyon hatékony keresőcsapat van, ami belőlem meg egy igen nagy tudású kolléganőmből áll, illetve mostanában érkezik a harmadik kolléga is. A hazaitól erősen különböző felállásban dolgozunk itt, jellemzően három dolog teszi lehetővé, hogy a hazai méretű költést vezényeljünk ketten.
Tovább >>Magyarország innen nyugatra van | interjú Keresztúri Gergellyel

A Google Webmaster Central eddig is számtalan hasznos infó látott el minket a weboldalunkat illetően. Különböző, a feltérképezés során talált hibákról a dashboardon figyelmeztetett a rendszer, majd tavaly nyár elején jött a Message Forwarding, hogy ne kelljen mindig bejelentkezni a felületre ha az esetleges értesítéseket szeretnénk látni, hanem egy általunk megadott email címre is lehetett továbbítani azokat.

Az erősödő spam és megszaporodó oldalfeltörések elleni harcban, tavaly novemberben már olyan üzeneteket is kaphattunk a Google-től, melyek az oldal által használt CMS rendszer újabb verziójáról adtak értesítést, ösztökélve ezzel a felhasználókat a frissítésre.

Tovább haladva a megkezdett úton, most további értesítésekkel bővűl a repertoár. Ezentúl az alábbi gyanús eseményekről is figyelmeztetést kapunk:

• Spam vagy zavaró felhasználó által létrehozott tartalom
• Nagy mennyiségű komment spam és zavaró fórum oldalak
• Feltétekezhető hack

Apró, de hasznos feature-ök ezek, amelyek eléréséhez csak annyit kell tennünk, hogy a Google Webmaster Central-ba belépünk, hozzáadjuk és verifikáljuk a site-unkat, beállítjuk a Message Forwardingot, és várjuk a leveleket.

Meglepő egyébként, hogy mennyien kevesen használják ki a Webmaster Tools által adott információkat, pedig honnan máshonnan kaphatnánk hiteles információkat a weboldalunkról mint magától a Google-től? Érdemes tehát foglalkozni ezzel, aki nem lépte még meg, az tegye meg!

Jöjjenek tehát a várva várt képek, a Kirowski/iProspect szervezésében 2009 novemberében megrendezésre került, a sorban immár harmadik Keresőmarketing napról. A fotósnak külön grat, azt hiszem sikerült néhány igen jó pillanatot elcsípnie. (Ha valakinek problémái lennének a képekkel, pls. jelezze, és eltávolítom azokat!)

A 2009-es Keresőmarketing Nap előadásait itt lehet letölteni.

Slideshow lehetőség a PicLens-es link alatt.

Tovább >>Képek a 2009-es Keresőmarketingnapról

2008 második felében a szemkamerás vizsgálatokat végző Realeyes, 53 résztvevővel készített egy felmérést, melyben a Google első találati oldalát vizsgálták, a figyelem eloszlása, és észlelés erőssége szempontjából. (Az adatokat a Realeyes magyarországi képviselete bocsátotta a rendelkezésünkre, ezúton is köszönet érte!)

A képekre kattinva nagyobb méretben is megtekinthetők, szükség lesz rá :)

Ennél a képnél azt láthatjuk, hogy különböző számú és elhelyezkedésű fizetett hirdetésnél milyen százalékban kap figyelmet az organikus találati lista, és a hirdetések. Érdekes látni, hogy ha vannak az organikus találatok felé bekerülő hirdetések, akkor mennyit “torzul” a kép. (Bár az F shape szkennelés miatt érthető.) Fontos megjegyezni, hogy ez nem áll egyenes arányban a kattintásokkal, ennél picit enyhébb az organikus találatok még így is tetemes előnye:

A következő ábra egy tipikusnak mondható találati listát mutat, színekkel elkülönítve az egyes tartalmi részeket (TITLE, Description, URL, Sitelink – More results, Hasonló oldalak – Similar pages). A grafikonon az általuk elfoglalt terület nagysága, és a rájuk irányuló figyelemnek az arányában felállított sorrendet látjuk.

A harmadik ábrán szintén a felosztott találati listát vizsgáljuk. Az Observation Length grafikon annak alapján állít fel sorrendet az egyes területek közt, hogy egy adott területen milyen hosszú ideig időzött a szemünk. Minél tovább, annál értékesebb a terület. Látszik, hogy a legtöbb a Description, TITLE (Headline) és az URL “szemlélésével” töltjük, nem véletlen ezek kellően hangsúlyos megírása a keresőoptimalizálási tevékenység során.

A Fixation Length segítségével pedig a megszerzett figyelem minősége osztályozható. Minél hosszabb ez az idő, annál több információ kerül befogadásra és feldolgozásra az agyunk által.

Az utolsó képen gyakorlatilag egy “végő rangsor” állítódik fel, a korábbi adatok egybegyúrásával. A Hasonló oldalak – Similar pages gyenge szereplése nem meglepő, ki figyel már arra? A képtalálat helyezése viszont meglepő, bár talán a vizsgált példában alul elfoglalt helye az oka ennek.

Az élbolyban a már korábban megismert hármas (Description, TITLE – Headlines, URL) foglal helyet értékük szerint, de a Sitelinkek – More results is kétségtelenül hangsúlyos tud lenni, természetes, hogy nem véletlenül került oda, és hoz remek átkattintásokat azoknál akinek az oldalánál megjelenik.

Számomra a vizsgálatoknak több tanulsága is van. Ezerrel lapátolják a PPC-be a pénzeket, miközben az organikus találatokban rejlő lehetőségekről és azok messze nagyobb átkattintási rátájáról elfelejtkezünk. Nem szeretnék a szokásos SEO vagy PPC vitába bonyolódni, de azt hiszem, hogy miután az egészséges egyensúlytól is messze vagyunk, fontos hangoztatni és példákkal, mérésekkel alátámasztani a SEO potenciálját.

Figyeljünk oda továbbá a TITLE és Description helyes kitöltésére, minden oldalnak legyen egyedi, és amennyire lehet figyelemfelkeltő hatású.

Néhány kép elérhető a Realeyes oldalán, csak hogy ne azt mondjátok, hogy én rajzoltam őket :)

Az egyik vezető amerikai digital agency, az iCrossing február elején publikált egy tanulmányt, a keresők első találati oldalán való megjelenés fontosságáról.

9 hónapon keresztül 10 nagy ügyfelük forgalmát vizsgálták, csak non-branded kulcsszavakra, így végül 8.9 millió látogatón alapulva jöttek ki ezek a számok.

Igazság szerint ezt az egy képet szeretném kiemelni a tanulmányból – a link alatt szabadon elérhető, 4 oldal -, ami sok magyarázatot nem is igényel.

Gyakorlatilag az látszik, hogy a látogatók 95%-a az első találati oldalról érkezett a vizsgált weboldalakra, alig adva lehetőséget a második vagy harmadik találati oldalnak. Korábban viszonylag elfogadott volt, hogy általánosságban azt mondtuk, hogy az első 2-3 találati oldalon jelen kell lenni, mert ezt még megnézik a felhasználók, de látszik, hogy ezen a téren is elég nagy eltolódás van már.

Ráadásul ezek a számok jócskán meghaladják az IAB Europe és az InSites Consultancy tavalyi közös felmérésének a számait, ahol 40%-ban voltak azok akik nem mennek tovább az első oldalnál, és 70%-ban azok, akik nem mennek tovább a keresők harmadik találati oldalára.

Igazság szerinte nem egetverő újdonság amit az iCrossing elénk tár, azonban nagyon fontos észben tartani, és nem megelégedni egy szimpla keresőben való jelenléttel, hanem törekedni a minél jobb helyre. Az első találati oldalon.

A múlt héten a Google Buzz megjelenése elnyomott minden más Google hírt, de volt egy “apróság”, ami számomra sokkal izgalmasabb volt ennél. Na persze csak miután picit mélyebben meg is néztem miről van szó.

Az alap hír – amit idehaza szinte le se hoztak – annyi, hogy a Google 50 millió dollárért felvásárolt egy 2007 végen alapított vállalkozást, az Aardvark-ot, ami egy Social Search Engine. Csak itt minden máshogy működik mint egy “normál” keresőnél, bár ahogy látni fogjuk, algoritmusok itt is vannak.

Az Aardvark ahogy említettem egy Social Search Engine, ahol kérdéseket tehetünk fel – egyelőre angol nyelven -, amikre aztán egy hús-vér ember válaszol majd a kiterjesztett közösség hálónkból. Néhány percen belül. Lehet, hogy a világ másik feléből. A kérdéseket feltehetjük SMS-ben, Twitteren. emailben, a webfelületen, mobilon – az iPhone program nagyon jó! -, vagy valamilyen Instant Messengeren keresztül. (A nem publikus verzióban voice search is van már.)

Ahogy a készítők mondják, a fő különbség egy hagyományos keresővel szemben, hogy míg ott a megfelelő dokumentumot, weboldalt kell megtalálni, addig itt a megfelelő személyt, aki
megválaszolja majd a kérdésünket.

Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy ez persze tök jó, de használhatom a Google-t is, és nem kell perceket várnom a válaszra. Ez igaz is, éppen ezért fontos leszögezni, hogy az Aardvark nem egy Google kihívó, teljesen más pályán nyomul.

De mindjárt jobban megértjük. A különbségeket legjobban a – The Anatomy of a Large-Scale Social Search Engine – írás magyarázza el.

Ez a hagyományos keresőket a Könyvtár modellen keresztül mutatja be, ahol ugye van a könyvtár – a keresőindex -, az emberek pedig kulcsszavak – kartotékok – alapján keresnek, hogy kézhez kapják a megfelelő könyvet – weboldalt, információt, képet, videót, stb.

Ezzel ellentétben van a Village modell, ahogy egy faluban vannak információk amik szájról szájra járnak, nem írják le ezeket, és néhány ember tudja csak őket. Ebben az esetben az információ kinyeréséhez, megszerzéséhez a megfelelő embert kell megtalálnunk, aki birtokában van annak. Ezt csinálja az Aardvark.

Ahogy a tapasztalatok mutatják, a hagyományos keresők nagyon jól működnek konkrét tények, adatok, navigációs és egyéb keresések tekintetében, míg a Social Search Engine-ek jobbnak bizonyulnak, ha tanácsok, vélemények, javaslatok megfogalmazásáról van szó.

Ennek megfelelően pl. az Aardvark-on a hosszabb, nem általános kérdések dominálnak és működnek jobb hatékonysággal, hiszen arra a kérdésre, hogy “Tudna valaki mondani egy éttermet Budapestben a VI. kerületben, ahol van pelenkázóasztal és vegetáriánus menü?” a Google segítségével egyelőre nehézkes lenne kielégítő választ találni.

A rendszerbe való regisztráció során, ami történhet Facebook vagy Google account segítségével is, feltérképezésre kerül az aktuális közösségi hálónk, és a rendszer megnézi, hogy onnan ki használja a keresőt. Ezután meghatározásra kerülnek különböző témakörök, amikben mi tapasztaltnak, járatosnak érezzük magunkat, pl. zene, marketing, politika, üzlet, főzés, divat, stb. Persze azon kívűl, hogy mi mit adunk meg, a rendszer igyekszik még más forrásokból is kitalálni, hogy milyen területeken lehetünk kompetensek. Erre persze jogot kell neki adnunk, pl. a Twitter csatornánk, vagy a Facebook bekötésével. Ezeknek a ‘topic’-oknak a meghatározására azért van szükség, hogy sok egyéb tényező és ezek alapján a rendszer meg tudja határozni, hogy a rendszerbe bekerülő kérdést milyen emberekhez irányítsa. Lehet, hogy mi is kapunk majd kérdést.

Adok, kapok. Igazi közösség.

Miután felteszünk egy kérdést, az Aadvark elvégez rajta egy csomó analízist, például megnézi, hogy az tényleg egy kérdés e, van e benne reklám, obszcén szöveg, esetleg spamnek minősíthető. Megpróbálja meghatározni a kérdés témakörét is, amit mi utólag természetesen módosíthatunk is. A lokációra vonatkozó információk szintén meghatározásra kerülnek. Ezek azért mind-mind fontosak, és abban segítenek, hogy a kereső majd a legmegfelelőbb személyhez tudja továbbítani a kérdésünket. (Ha túl egyszerű kérdést teszünk fel, mint pl. “Mennyi a pontos idő?”, vagy “Milyen az időjárás Budapesten?”, akkor egy default választ kaphatunk, egy kapcsolódó normál keresőmotor által adott találattal.)

Az Aardvark 2009 márciusában lett többé kevésbé publikus, és jelenleg kb. 90.000 felhasználója van.

A feltett kérdések 87.7%-ára legalább 1 válasz érkezett, és ezek 57.2%-a 10 percen belül. Átlagban kb. 2 válasz érkezik egy feltett kérdésre, az átlagos idő pedig 6 perc körüli. Ezekkel az értékekkel a Yahoo! Answers, de még a Facebook is le van körözve.

Javaslom, hogy a regisztráció után rendesen nézzétek át profilotokban szereplő beállítási lehetőségeket, itt adhatunk meg témaköröket amikben érdekeltek vagyunk, itt tudjuk pl. a Twittert vagy az általunk használt Instant Messengert is kapcsolni. Szintén itt állítható, hogy milyen kérdéseket szeretnénk kapni, és azokat milyen időpontokban.

Fontos előtt tartani, hogy minél több ismerőst hívunk meg, azaz minél szélesebb körű a közeli kapcsolati hálón, annál eredményesebb az egész.

Az iPhone app is nagyon jóra sikeredett, a válaszok tudnak jönni Push értesítésekben is, és lehet köszönetet mondani a válaszért, vagy hibásnak jelölni az.

Szerintem érdemes egy próbát adni a keresőnek, nekem nagyon meggyőző volt, bár arra a kérdésemre, hogy mennyi az átlagos órabére egy SEO tanácsadónak Lengyelországban, még nem érkezett válasz :)

További felmerülő kérdésekre válaszok a Aardvark FAQ-ban

Általánosságban a keresőmarketingről és annak hazai helyzetéről hallhattatok beszélgetést Sziebig Péterrel, a Klikkmánia ügyvezetőjével a radiocafén. Aki lemaradt volna róla a Play gombra kattintva itt meghallgathatja:

Reklámvilág – Beszélgetés a Keresőmarketingről

A SEO-ról mint a keresőmarketing egyik pilléréről, sajnos nem sok szó esett.