Az idei Nagy Kreatív Nap – Digital Festivalon előadást tartott Claus Moseholm a világ egyik legfontosabb branded content és vírusreklám-terjesztőjének társalapítója. Sokaknak talán ismerősen cseng a GoViral neve, mégsem mondhatjuk el, hogy idehaza sokan kihasználnák az általuk kínált lehetőségeket.

A 2005-ben alapított ügynökség úgynevezett Seed&Track szolgáltatást (terjesztés és követés) nyújt média- és reklámügynökségek részére, valamint közvetlenül a hirdetőknek. A londoni központú cég a kezdeti 2 fős indulás után ma ~60 főt foglalkoztat, és a világ 80 országában nyújtja szolgáltatásait olyan ügyfeleknek mint az Unilever, Adidas, a Nike, a Coca-Cola és a Nokia. A GoViral az adott kampány országa szerinti nyelven és helyi oldalakon terjeszti a tartalmakat, például vírusvideókat, játékokat, widget-eket és reklámfilmeket. Forrás: Mediapedia

A rövid bevezetés után lássuk, mit is kezdehetünk a GoViral nyújtotta lehetőségekkel a blogunkon, weblapunkon, ha a megszokottaktól eltérő módon szeretnénk némi pénzhez jutni.

Röviden, videókat helyezünk el az oldalunkon, melyek után Pay Per View alapon fizet jutalékot a rendszer.

De lássuk sorjában.

A folyamat egy regisztrációval kezdődik, ami semmivel sem bonyolultabb mint más site-okon, alapadatok, ország a célzás miatt, valamint a helyi pénznem ami megadásra kerül. Semmi felesleges, csak a lényeg.

Ezt követően megadjunk a weboldalunk adatait, és kiválasztjuk azt a kategóriát (Culture&Art, Film&Cinema, Music, Social Media, Technology, stb.), amilyen témákörben mozog a site. Ez egy fontos lépés, egyrészt mert később nem változtatható, csak a site teljes törlésével a rendszerből.

Ha mindezekkel megvagyunk, akkor a GoViral munkatársai 24 órán belül ellenőrzik adataink valódiságát és weboldalunkat, ha pedig mindent rendben találnak, akkor hozzá is láthatunk az első kampányunk megjelenítéséhez.

A http://www.goviralnetwork.com oldalon belépve, a Campaigns menüpont alatt találhatjuk az éppen aktuális videó hirdetéseket.

Új feature, hogy a videókat már a Facebook profil oldalunkra, fan page, csoport vagy applikációnkba is tehetjük, és ugyanúgy megkapjuk érte a jutalékunkat.

A hirdetések szűrhetőek több szempont szerint, érdemes csak azokat kiválasztani, melyek az adott országra is célozva vannak, ahonnan az oldalunk fut, és ahonnan a legtöbb látogatót kapja. Természetesen ha más országokból is akadnak látogatóink, akkor választhatunk más videókat is.

A választható videók listájában mindig látjuk az adott hirdetés rövid szöveges leiratát, indulásának dátumát, továbbá azt is, hogy a hirdető által erre a videókampányra szánt összegből mennyi maradt még. Szerepel még a célzott ország vagy országok listája, és a megnézésenkénti – Pay Per View – összeg is. Az ebben a blogposztba példaként beágyazott Raiffeisen videóért 9.77 jó magyar forintot írnak jóvá.

A következő lépésben a megjelenített player megjelenését tudjuk befolyásolni, háttérszín, skin és méret viszonylatban. Méretből van jó sok, az alábbi képen láthatjátok, szóval az egészen picitől a nagy méretűig lehet állítani, ahogy az a siteunkba a legszebben illeszkedik.

Ha mindennel megvagyunk, akkor kapunk egy már jól ismert javascript kódot, amit a weboldalunkba kell elhelyezni azon a helyen/helyeken, ahol szeretnénk megjeleníteni a videót. Minden beállítás helyességéről természetesen egy preview player segítségével is meggyőződhetünk!

Ha egy adott és általunk futtatott kampány büdzséje kezd fogyni, illetve közeleg a lejárata, akkor automatikus értesítést kapunk, mint ahogy azokról az újonnan felkerült anyagokról is, melyeket szóbajöhetőnek ítél meg a rendszer a területi célzás, illetve site témakör alapján. Természetesen ezek csak javaslatok.

A megkeresett összeget a rendszer egy megadott PayPal vagy bankszámlára utalja, havonta. (Nekem ez a első hirdetésem, ami kikerül most, szóval nem tudok egyelőre arról beszámolni, hogy mennyi pénzt is lehet gyűjtögetni, és persze ez amúgy is egy rakás más dologtól is függ (látogatószám, kreatív, stb.)

A Magyarországra célzott videók száma persze viszonylag kevés a többi országra célzottéhoz képest, de hirdetett már itt az UniCredit is korábban. Most pedig épp a Raiffeisen, Chevrolet és Nissan tolja az anyagait. Ha szélesebb körben elterjedne ennek a megoldásnak a használata idehaza, akkor pedig egészen biztos, hogy jóval többen használnák ki ezt a lehetőséget.

Az viszonylag elfogadott tény, hogy a videóhirdetések magasabb átkattintásokat hoznak, mint a normál display hirdetések, de az alábbi Doubleclick adatok más értékeket is az előbbiek mellé állítanak, elég ha csak a felhasználói elégedettséget nézzük:

Bár konkrét számokkal nem tudom alátámasztani, az egyre növekvő tendenciában bízva úgy vélem, hogy a videó hirdetésekben rejlő lehetőségek méltó ellenfelei lehetnek a most elérhető (Adsense, Etarget, különböző affiliate programok) hirdetési rendszereknek. Ha tehát valaki szeretné a hosting költségeit legalább részben fedezni a weboldalán elhelyezett hirdetésekből, akkor itt egy újabb remek, a megszokottaktól eltérő lehetőség.

Fejlesztés alatt álló webshopjaink tartalomfejlesztéséhez, adatbázis-kezeléséhez, karbantartásához, kisebb grafikai munkák, bővítések elvégzéséhez keresünk lelkes, pályakezdő hallgatót

junior online marketing gyakornoki

pozícióra. A pozíció gyakornoki lehetőségként nyitott, amely a későbbiekben, kölcsönös elégedettség esetén állásajánlatot eredményez.

Elvárások:

• erős Excel-ismeretek
• alapvető html-ismeretek
• alapvető grafikai ismeretek

Előnyök:

• érdeklődés az építőipari termékek iránt
• érdeklődés crm-rendszerek iránt
• levelező tagozatos tanrend

A munkavégzés helye: Dél-Buda
A munkavégzés kezdete: 2010 szeptember

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, várjuk pályázatát a
novak.magdolna@etyekituzep. hu emailcímen.

Feladatok:
• web projektekhez marketing stratégia tervezése, végrehajtása
• közösségi média marketing
• kereső marketing stratégia alakítása
• web lapok koncepciójának alakítása, tartalom létrehozása frissítés
• termék management
• új partnerek felkutatása, kapcsolat alakítása

Elvárások:
• felsőfokú végzettség,
• min. 2 év online marketing tapasztalat,
• 1 év SEO tapasztalat,
• jelentős tapasztalat közösségi média marketingben
• kreativitás, angol nyelv ismerete

Amit kinálunk:
• versenyképes jövedelem
• csapatmunka, inspiratív környezet
• szakmai kihívás

Jelentkezés:
• fényképes önéletrajz,
• motivációs levél
• küldés e-mailben: info@voxinfo.hu

Munkavégzés helye: Budapest III. kerület

Nyílt levél az IT szakmának

Sajtos István vagyok, a Szörcs ötletgazdája.

Nyílt levelemben a szolgáltatás ellen felmerült vádakra szeretnék reagálni. Mivel ezek a vádak egy ponton átfordultak a személyem elleni támadásba, a saját nevemben kívánok nyilatkozni, a Szörcs többi tulajdonosának véleményét ez a levél nem tükrözi.

Az alapvetés, hogy a Szörcs egy önálló kereső. Ezt bizonygatni feleslegesnek éreztem, azok után is, hogy ezt az állítást többen feltétellel kezelték. Vannak akik szerint a Szörcs egy Googlere épülő mashup szolgáltatás.A most nyilvánosságra került adatok alapján ezt a feltételezést én magam is igaznak hinném, ha nem lettem volna ott a Szörcs fejlesztésénél, és nem a saját szolgáltatásomról beszélnénk.

Megértem a szakma felhördülését és szeretném, ha a malőr miatti bizalomvesztés is teljes egészében engem terhelne.
Nem szeretném, hogy azok az elismert szakemberek, akik munkájukkal, tanácsadásukkal és lelkesedésükkel beálltak a Szörcs mögé, kellemetlen helyzetbe kerüljenek e miatt.

De mi ez a malőr?

Május hónapban technikai problémákkal küszködtünk, nem volt sem elég anyagi és humán erőforrásom, hogy ezt kezelni tudjam. Olyan helyzetbe kerültem, hogy egy kompromisszumos döntést egyedül kellett meghoznom.

Leginkább sávszélességi problémáink voltak. Egy időben 130-140 szálon dolgozik a (saját) robotunk. Ezek a szálak egy hiba miatt nem voltak elégségesek, és félő volt, hogy súlyosan romlik a szolgáltatás minősége. Nem szerettem volna megkockáztatni a minőségi visszaesést, ezért egy evidens trükkhöz nyúltam.

Beállítottam egy 5 másodperces timeoutot a lekérdezésekbe, és ha ez idő alatt nem kapta meg a robot a kért adatokat, akkor más külföldi keresők tárolt változatát kérte le helyette.

Ez megoldotta a problémát, mert ezek a tárolt változtatok bővel 5 másodperc alatt töltődnek be, és kisebb sávszelet is igényelnek, mert optimalizáltabb a html kimenete ezeknek a verzióknak.

Cserébe olyan tüneteket generált a Szörcsön, amelyről a Seoblogon lehet olvasni.

Elismerem, hogy ez szakmailag elítélhető lépés volt, és táptalajt adott a szolgáltatás minőségében kételkedők véleményének.

Szeretném, ha megértené a szakma, hogy ez egy üzletileg megalapozott lépés volt, mert e nélkül nem tudtuk volna a megszokott minőségben kiszolgálni a felhasználóinkat. Fontosabbnak tartottam, hogy egy stabil és jól működő szolgáltatást nyújtsunk és vállaltam az ezzel járó kockázatot, anélkül, hogy döntésemről értesítettem volna a startupban érdekelteket.

Több „bizonyítékot” hoztak a kételkedők, amelyeket nem volt energiám cáfolni. Fontosabbnak tartottam, hogy inkább érdemi munkát végezzünk a Szörcsnél a felesleges magyarázkodás helyett.

Szeretném megjegyezni, hogy a Szörcs adatbázisát több független szakmabeli látta, tesztelte, dolgozott rajta és kétség sem merült fel bennük a Szörcs önállóságával kapcsolatban.

Nem is értem, hogy hogyan lenne lehetséges a kételkedők által felvázolt modell, miszerint a Google-t indexeli a Szörcs. A Google köztudottan egy időintervallumban történő pár száz keresés után tiltja a kliens IP címét. Ezzel én is gyakran találkozom a tesztkereséseim során. A Szörcsön naponta több tízezer keresés történik, lehetetlen más keresőket ilyen terhelés alatt másolgatni.

Azt sem értem, hogy miért nem veszik figyelembe, hogy a Szörcs indexébe nagy számban vannak olyan tartalmak, amelyek más keresőkben (még) nem szerepelnek.

Örülök annak, hogy sikerült egy olyan szolgáltatást megteremtenünk, amely érdemes arra, hogy ennyi szakmabelit mozgósítson és ennyire beszédtéma legyen.

Továbbra is úgy érzem, hogy jó dolgok készülnek a Szörcsnél.

A jövőre nézve annyit ígérhetek, hogy a Szörcs valamilyen formában továbbra is talpon marad, működni fog.

E mellett szeretném biztosítani a szakmát, hogy a továbbiakban minden felmerülő kérdésre szívesen válaszolok.

Bocsánatkéréssel tartozom:

A Szörcs felhasználóinak, amiért nem kommunikáltam a szolgáltatásnak történő fontos változásokat.

A szakmának, a csúsztatások és féligazságok miatt.

A külföldi keresőknek, név szerint: Yahoo.com, Google.com és Bing.com, amiért használtuk és újrapublikáltuk a tulajdonukat.

A Szörcsöt támogató szakembereknek.

Köszönöm a Twitter közösségnek a jópofa karikatúrákat és szóvicceket, ezekben a feszült órákban mosolyt tudtak csalni velük az arcomra.

Üdvözlettel:
Sajtos István

Tisztelt Szörcs.hu fejlesztők!

Többször kerestelek Titeket a Szörcs feltérképezésével és indexelésével kapcsolatban, jobbára arra irányuló kérdésekkel, hogy a Szörcs kereső milyen IP címről és milyen User-Agent-el látogatja meg a weboldalakat, amikor feltérképezi azokat. Bár a Szörcs fejlesztői blogjában (http://szorcs.hu/blog/szorcs.szorcs/user-agent/) kitértek erre a kérdésre, gyakorlatilag az ott megjelentetett adatok már magukban is érdekesek. Hivatkoztok SSO-ra, és arra, hogy a weblapok jelentős része külön kezeli a keresőket. Szakmabeliként azt kell mondjam, hogy a hazai weblapok 99%-a egyáltalán nem kezeli a keresőket, nem hogy külön kezelné.
Egyrészt azért kerestelek meg titeket, mert a fent leírtak nemcsak engem, hanem a szakmát is foglalkoztatja. Másrészt pedig mint „tartalomszolgáltató” azért várok magyarázatot, mert a piacon lévő összes valódi keresőnél felvilágosítást adnak annak érdekében, hogy a rendszergazdák, webmesterek, SEO-sok ki tudják ezeket a robotokat tiltani, ha arra van szükség. Azt hiszem, ez nem irreális elvárás.

A kérdéseimre mellébeszélés-izű válaszok érkeztek.

Szeretném az érintettek segítségével és megkérdezésével blogomban bemutathatni a Szörcs valós működését, azaz: hogy vannak-e saját robotjaitok, rendelkeztek saját indexszel, vagy pedig csak a Google és Bing találatait rendezgetitek.

Leszögezném: semmi gond nincs azzal, hogy felhasználjátok ezeknek a keresőknek a találatait – más kérdés, hogy ez a Google Szolgáltatási Feltételeivel éles ellentétben áll – de akkor pl. a Johu.hu keresőhöz hasonlóan úgy korrekt, ha felvállaljátok, hogy egy másik kereső találatait rendezgetitek, tehát egy mashup jellegű szolgáltatást fejlesztettetek hozzáadott értékkel. Viszont az kommunikálni, hogy ez teljes egészében saját technológia, az inkorrekt. Megvezeti a felhasználókat és a szakmát.

Az említett Google Szolgáltatási Feltételek idevágó része : http://www.google.hu/accounts/TOS
„Ön semmilyen formában nem jogosult a Szolgáltatások reprodukálására, sokszorosítására, másolására, forgalomba hozatalára, illetve eladására, kivéve ha ezt az Ön és a Google között létrejött külön szerződés kifejezetten megengedi.”

Feltevésemet alátámasztására végeztem néhány olyan vizsgálatot, melyeket bárki el tudja végezni, csak egy kis időt kell rá fordítani. Az eredmények egyértelműek bárki számára, aki hajlandó elvégezni a teszteket. Manipulációnak helye nincs.
(A tesztek alapjául ez a poszt is szolgált: http://blog.lbi-netrank.co.uk/is-ask-jeeves-scraping-google/

1.vizsgálat – Új tartalom bekerülése

2010.05.23 14:21-kor élesítettem egy posztot a blogomon (seoblog.hu) a következő címmel: Három éves a SEO Blog | Boldog Születésnapot! , mely a következő URL-en jelent meg: http://www.seoblog.hu/szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/

A poszt 14:28-kor került be a Google indexébe, majd 14:30-kor a Szörcs-ön végzett kereséskor – poszt címére keresve – is megjelent.

Google találat

Szörcs találat:

Nem volt más dolgom, mint ezt a cirka 10 percnyi webszerverlogot átvizsgálni. Szerencsére vasárnap délután volt, így aztán igazán sok szemét nem került bele.

A logokban a következő adatok voltak az említett időszak tekintetében:

66.220.155.122 – - [23/May/2010:14:17:17 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/ HTTP/1.1″ 200 9394 “-” “facebookexternalhit/1.0 (+http://www.facebook.com/externalhit_uatext.php)”

66.249.65.203 – - [23/May/2010:14:20:37 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/ HTTP/1.1″ 200 9394 “-” “Mozilla/5.0 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html)”

212.51.122.137 – - [23/May/2010:14:25:07 +0200] “GET /images/SEOBirthday2009-300×274.jpg HTTP/1.1″ 200 32652 “http://www.seoblog.hu/szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/” “Mozilla/5.0 (Linux; U; Android 2.0; en-us; Milestone Build/SHOLS_U2_01.03.1) AppleWebKit/530.17 (KHTML, like Gecko) Version/4.0 Mobile Safari/530.17 NewsRob (http://newsrob.com) gzip”

188.157.124.178 – - [23/May/2010:14:25:14 +0200] “GET /images/SEOBirthday2009-300×274.jpg HTTP/1.1″ 200 32652 “http://www.seoblog.hu/szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/” “Mozilla/5.0 (Linux; U; Android 2.0; en-us; Milestone Build/SHOLS_U2_01.03.1) AppleWebKit/530.17 (KHTML, like Gecko) Version/4.0 Mobile Safari/530.17 NewsRob (http://newsrob.com) gzip”

67.195.112.163 – - [23/May/2010:14:25:20 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/ HTTP/1.0″ 200 9394 “-” “Mozilla/5.0 (compatible; Yahoo! Slurp/3.0; http://help.yahoo.com/help/us/ysearch/slurp)”

66.220.145.244 – - [23/May/2010:14:26:46 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/ HTTP/1.1″ 200 9394 “-” “facebookexternalhit/1.0 (+http://www.facebook.com/externalhit_uatext.php)”

66.249.65.203 – - [23/May/2010:14:28:48 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot HTTP/1.1″ 301 20 “-” “Mozilla/5.0 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html)”

66.249.65.203 – - [23/May/2010:14:28:49 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot/ HTTP/1.1″ 200 9394 “-” “Mozilla/5.0 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html)”

66.249.65.203 – - [23/May/2010:14:28:51 +0200] “GET /szubkult/harom-eves-a-seo-blog-boldog-szuletesnapot HTTP/1.1″ 301 20 “-” “Mozilla/5.0 (compatible; Googlebot/2.1; +http://www.google.com/bot.html)”

Facebook, Yahoo! Bot, Google bot, és egy mobilról történő látogatás volt. Állításotok szerint a feltérképezés során Googlebotnak álcázzátok magatokat, így megvizsgáltam a Googlebot IP címét, mely ebben az esetben 66.249.65.203 volt. A WHOIS adatok alapján látszik, hogy ez egy, a Google birtokában lévő címtartomány. Az IP Spoofing mint olyan ebben az esetben ki van zárva.

Megállapítás: Az adott poszt úgy került be a Szörcs találatai közé, hogy bizonyíthatóan részükről nem történt feltérképezés a seoblog.hu-ra vonatkozóan, így az adott találatot egy másik kereső indexéből kellett kivenni, mely jelen esetben vagy a Google, vagy pedig a Yahoo! lehetett csak.

2.vizsgálat – IP cím és User-Agent ellenőrzés

Egy vizsgálat nem vizsgálat, ezért folytattam a nyomozást, bár egy szakértő számára talán már a fentiek is épp elég bizonyítékot szolgáltatnak.

Rengeteg olyan oldal van az interneten, mely az azt meglátogató felhasználó IP címét, illetve User-Agentjét jeleníti meg.

A mi szempontunkból ez ott érdekes, hogy amikor egy keresőrobot ellátogat egy adott oldalra, akkor az ő IP címe illetve User-Agent-je generálódik ki az oldalon, amit beolvas, majd ez kerül be a kereső indexébe, és jelenik meg a találatok között. Tehát ha Bing-el vizsgálok egy ilyen site-ot, akkor ott a Bing robotjainak IP címe és User-Agent-je jelenik meg, ha Google-el, akkor az övé. Nektek ugye elméletileg van saját robototok, bár Google User-Agent-el megy, ám az IP cím – mint az első vizsgálatnál is látszik – már kritikus, mivel továbbra sem hiszem, hogy annak a spoofolását ti meg tudnátok oldani.

Itt még annyit szeretnék hozzátenni, hogy látszólag próbáljátok ezeket a találatokat valahogy kimaszkolni, gyanúsan hiányoznak az IP címek a találataitok közül.

Jöjjenek tehát a képernyőképek
http://betteripaddress.com Szörcs, Google, és Bing találat:

Egyértelmű, hogy a Szörcs pontosan ugyanazt a snippetet adja vissza, pontosan azzal az IP címmel, amit a Googlebot kért le. Jól látható, hogy a Bing esetében a saját robotjának az adatait mutatja.

http://ip.cocodeo.hu Szörcs, Google, és Bing találat:

Ennél a példánál pedig azt láthatjuk, ahogy a Szörcs éppen a Bing találatát adja, a Bing robotjának az infóival. Ellenpélda a Google.

http://ipteller.com Szörcs, Google, és Bing találat:

Itt is gyönyörűen látható, hogy pontosan Google találatot adjátok vissza, ugyanazzal az IP címmel, amivel a Googlebot bejárta ezt az oldalt. Ellenpélda, Bing.

http://ipcimed.hu Szörcs és Google találat:

Bár itt nem pontosan egyezik a snippet, de látszik, hogy itt is egy Google IP címtartományból lekért találatot adtok vissza, Googlebot IP címmel.

Vannak még példák és screenshotok, de azt hiszem ennél több nem is kell, mindenki látja, és érti, mi a probléma.

Az lenne a kérésem, hogy a fent leírtakra (vizsgálatok, eredmények) adjatok magyarázatot, hiszen feltételezem, nektek is érdeketek, hogy az információhiányból eredő esetleges szakmai félreértések ne árnyékolják be a Szörcs image-ét, piaci sikerét. Remélem nem gondoljátok, hogy egyéni „hadjáratról” van szó, hiszen szeretném a korrekt tájékoztatás jegyében a témában érintett minden szereplőt megkérdezni, és a válaszok alapján egy hiteles, az ügy végére pontot tevő bejegyzést írni.

Kérlek Titeket, hogy 05.27.-ig küldjétek el válaszaitokat, és ha bármilyen kérdés merülne fel, keressetek bizalommal.

Üdvözlettel,
Türk István

Budapest, 2010.05.24

Ezt követte még 299 ha jól számolok! A lendületem töretlen. Mindenkinek köszönöm, hogy olvas, hogy kommentel, stb.

A gratulációkkal és a kritikákkal ne fukarkodjatok! :)

Az ideális jelölt:
Sokat, gyorsan, jól és szívesen dolgozik. Szeret új és formabontó dolgokat létrehozni, de a rutinmunkákat is precízen képes megoldani. Izgalmas portfoliója van, amit – lehetőleg önéletrajzzal együtt – szívesen elküld a job@kirowski.com címre. Multimédia tapasztalat előny, de nem elvárás – ha te hiszel magadban, hogy bele tudsz tanulni, akkor mi is.

Jelentkezés:
Amennyiben úgy érzed, hogy a fenti feltételeknek megfelelsz, kérjük, hogy küldd el a pályázatodat (magyar vagy angol nyelvű önéletrajz, portfólió, kísérőlevél) a jelige (kir1008) megjelölésével e-mailben.

Az eddigi interjúkban mindig férfiak voltak a megszólaltatottak, ezért gondoltam szakítok ez eddigi hagyományokkal, és most egy hölgyet kérdezek keresőmarketing témában.

Az első válaszadóm Madarász Márti, aki a dublini Google irodában tölti dolgos hétköznapjait Account Manager-ként, és általában akkor kerülünk vele kapcsolatba, ha Google Adwords-el kapcsolatban van szükségünk profi segítségre.

Ha jól tudom lassan 2 éve vagy a Google-nél, hogy kerültél oda –és miért pont oda -, és korábban mivel foglalkoztál?
Nem sokkal a Közgáz nemzetközi tanulmányok szakának befejezése után kerültem a Google-höz: akkoriban frissdiplomást kerestek a dublini központba, engem pedig különösen vonzott az a lehetőség, hogy nemzetközi, multikulturális környezetben, mégis a magyar piaccal foglalkozhatok, és hazai vállalkozások kibontakozását segíthetem az online hirdetési világ feltárásával és mélyebb megismertetésével. Korábban sales és projekt menedzsment területen gyakornokoskodtam, valamint szakkollégiumi tagként próbáltam ismereteimet bővíteni, sajnos azonban az akkori marketing kurzusokon a digitális médiáról még csak elvétve esett szó.

Keveset tudunk arról, hogy pontosan mi is a munkád, megtennéd, hogy elmondod nekünk, hogy jellemzően milyen feladataid vannak?
Napi feladataim az AdWords körül forognak – kezdetben a hirdetési irányelvek betartásával, kis- és középvállalkozóknak történő segítségnyújtással foglalkoztam, majd nagyobb hangsúlyt fektettem a hirdetők oktatásra az online szemináriumokon keresztül. Jelenleg ügyfeleinket az online stratégiájuk kialakításában, oktatásában, üzletük fejlesztésében és nemzetközivé válásában segítem. Fontos számomra, hogy időt fordítsak az ügyfelek és a piacaik megismerésére. Nagyon szeretem a munkámat, mivel az előbb említettek miatt sokakat megismerhettem, tanulhattam az üzletükről és az AdWords által sikersztorijuk részese lehettem. Hiszek a tanulásban, így mindig arra törekszem, hogy ha optimalizálok vagy stratégiát alakítok ki, akkor azt az ügyfelek ne csak “végrehajtsák”, hanem meg is értsék, hiszen ezzel ők is fejlődnek, én pedig értékes visszajelzéseket kaphatok.

Az utóbbi napokban/hetekben számos olyan feature vált elérhetővé az AdWords-ben (Új célzási lehetőség a Tartalmi hálózaton: remarketing, Hamarosan az AdWordsben: Search funnel jelentések ), melyek egészen új megközelítést és gondolkodást igényelnek, valamint még finomabb analízist tesznek lehetővé. Számíthatunk esetleg valami hasonlóan nagy dobásra a közeljövőben is?
Egyelőre Magyarországon a re-marketing első tesztkampányait folytatjuk, ami egy új és izgalmas terület, bízom benne, hogy hamarosan egy magyar esettanulmány is születik a tapasztalatokról. Időközben a keresési csatornák elemzése is szinte mindegyik fiókban elérhetővé vált, és ez egyre többeket biztat arra, hogy használják a konverziókövetést.

Mindig készek vagyunk tanulni, és a fejlesztések egyik területen sem állnak le, hiszen az innováció a Google lételeme. Külföldi piacokon jelenleg több hirdetési formát tesztelnek, és ezek értékelése után dől el, hogy más régiókra kiterjesztik-e őket. Abban biztos vagyok, hogy 2010 még hoz izgalmas új megoldásokat a magyar felhasználóknak.

Hogy látod, mennyire szűk szegmens használja ki az Adwords nyújtotta – pl. a fent említett – advanced lehetőségeket? Látsz esetleg ebben a kérdésben eltéréseket egyes régiók között? Elmondható, hogy olyan országban, ahol nagyobb hagyománya van a keresőmarketingnek, ott a módszerek is kifinomultabbak? Tippem szerint pl. az Adwords API-t azért még nem sokan használják itthon, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne.
Bár a re-marketinggel és a keresési csatornákkal még csak az első kísérletek történnek, általánosságban elmondható, hogy egyre többen használják magát az AdWords-öt, valamint a szofisztikáltabb kampánymenedzselési technikákat és eszközöket is Magyarországon. Az utóbbi időben egyre többször tapasztaltam, hogy a kkv-k is mind hatékonyabban és tudatosabban alakítják ki a kampányszerkezetet, illetve nyitottak a haladóbb funkciók megismerésére és használatára. Blogunk, fórumjaink és az online szemináriumok látogatottsága is azt mutatja, hogy szolgáltatásaink nagy érdeklődésre tartanak számot, és a felhasználók egyre inkább a hatékonyságra törekszenek. Az API bizonyos feltételek melletti ingyenessé tételével pedig a belső motivációnak kívánunk lökést adni a versenyhelyzetből fakadó külső motiváció mellett.

Eltérések természetesen vannak nemzetközi szinten: Nagy-Britanniában például tavaly már meghaladták az online hirdetési bevételek a televíziós reklámokét, és a hirdetési piacon kialakult fokozott verseny természetesen az egyre kifinomultabb eszközök használatát is szükségessé teszi. A nyugat-európai és az afrikai piacokon a mobilra is nagyobb hangsúly helyeződik. Szerencsére ezek az eszközök legtöbbször azoknak is elérhetőek, akik azon a piacon hirdetnek, noha nem abból az országból származnak: így a külföldre terjeszkedő magyar hirdetők is egyenrangú társként vehetik fel a versenyt a hazaiakkal.

Azon információk és benyomások alapján, melyekkel a munkád kapcsán találkozol, Magyarországról milyen kép fogalmazódik meg benned a keresőmarketinggel kapcsolatban? Mire számítasz a jövőben, az irány jó azért?
Mint ahogy fentebb is említettem, az irány jó, az érdeklődés és a nyitottság megvan. A magyar lakosság körében az internet penetráció már meghaladta az 50%-ot, évről évre egyre többen váltanak gyorsabb internetre. Mindez számunkra azt jelenti, hogy az online töltött idő száma összességében növekszik, és újabb célcsoportok várnak elérhetővé az interneten. Az okostelefonok számának aránya bár még az európai átlag alatt van, ennek, illetve a vezeték nélküli internetnek a szélesebb elterjedése újabb lehetőségeket nyit meg a keresőmarketing számára.

Az exportra termelő, illetve szolgáltatásaikkal külföldieket megcélzók számára kiváló marketingeszköz a keresőmarketing, melyet egyre többen felismernek.

A recesszió alatt még inkább a megtérülés és a befektetés pontos mérhetősége került a megszorított marketingbüdzsét kezelőknél előtérbe, az IAB legfrissebb magyarországi marketingköltési adataiból pedig kiderül, hogy a válság ellenére is nőtt a digitális média marketingtortából kiszakított szelete, melyen belül a keresőmarketing már 22%-ot tudhat magáénak.

Mindezeket összevetve a keresőmarketing további fejlődését várom, illetve azt, hogy a nálunk is fokozódó verseny egy-egy területen a rendelkezésre álló eszközök minél jobb alkalmazását és kihasználását fogja eredményezni.

Sokan panaszkodnak, hogy a hirdetések elbírálásának az ideje sokszor hosszúra – több napra – is nyúlik. Mitől függ ez? Kapacitásbeli, vagy egyéb okai vannak a változó hosszúságú várakozásnak?
Bár általában pár perc alatt megtörténik a hirdetések ellenőrzése, néhány esetben manuális beavatkozásra is szükség van. Ez munkaidőben történik, és a beérkező hirdetések arányában változhat, kivételes esetekben a hétvége miatt akár több munkanapot is igénybe vehet.

Amikor egy-egy új feature publikusan elérhetővé válik az AdWords rendszerében, akkor a roll-out folyamat során mitől függ, hogy valamelyik hirdető hamarabb, míg egy másik csak napok múlva veheti igénybe? Egyszerűen sorban megy ez, esetleg van valami prioritás listátok nagyobb költőkre, stb?
Technológiai vállalatként újításainkat szívesen teszteljük, mielőtt a teljes piac számára hozzáférhetővé tennénk. Ebből a célból ezek időnként egy-egy szűkebb magyar reklámozói csoportnak hamarabb hozzáférhetővé válnak, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy a technológia az adott formájában alkalmas a széleskörű bevezetésre is.

Tapasztalataid szerint melyek azok a leggyakoribb hibák, amiket a felhasználók elkövetnek a Google AdWords használata során? Ha elkezdek egy új ügyféllel foglalkozni, először a kampánystruktúrát vizsgálom: a leggyakoribb probléma az egy kampány-egy hirdetéscsoport használata, melyet gyorsan felválthatunk egy kifinomultabb szerkezettel a már meglévő kulcsszavak kisebb egységekbe csoportosításával. Utána megnézem, használnak-e kizáró kulcsszavakat: ezeket a Kulcsszó-választó eszközzel vagy a keresési lekérdezés riporttal könnyen ki tudjuk választani. Gyakran a mélylinkelés helyett minden hirdetés a főoldalra irányítja a felhasználókat, és nem használják a rendelkezésre álló mérési eszközöket mint a konverziókövetés vagy az Analytics. Emellett sokszor ugyanazt a stratégiát alkalmazzák a hirdetők a tartalmi és a keresési hálózatra.

Összességében véve ezek nem hibák, viszont olyan javasolt tippek/trükkök, melyek alkalmazásával hatékonyabban és olcsóbban lehet hirdetni.

SEO vagy PPC? :)
:) Vártam ezt a kérdést, bár ebben elfogult vagyok.

Általánosságban azt mondhatom, hogy az igazán sikeressé válni akaró cég egyiket sem hanyagolhatja el. A felhasználók egyre tudatosabban keresnek és egyre többen ismerik az organikus találatok és a fizetett hirdetések közötti különbséget, ezért a vásárlás egyes ciklusaiban különböző találatokat vizsgálnak. A kezdeti információgyűjtés, tájékozódás időszakában jóval inkább az organikus találatok keltik fel a figyelmüket, majd amikor tudják, mit akarnak, a különböző ajánlatok összehasonlítására a hirdetéseket használják. Az AdWords esetében gyorsan alakíthatók a hirdetések és a kampányok, így ha gyors reagálásra van szükség, jó eszköz. Emellett a márka piacra történő bevezetésében is kulcsfontosságú lehet.

Az Analyticsben több dimenzióban is összemérhető a hirdetések és az organikus találatok hatékonysága, ami további támpontot adhat a konkrét esetek eldöntéséhez.

Kipróbáltad a nemrég indult magyar keresőket? Melyik tetszik neked a legjobban és miért?
Természetesen kíváncsian követem a hazai verseny alakulását, új szereplők megjelenését, hiszen ezek jót tesznek a versenynek és az innovációnak, de nincs közöttük személyes kedvencem.

Biztos szemlézel számos szakoldalt, tudnál az olvasóknak néhány hasznosat ajánlani?
nemzetközi források tekintetében a Hitwise-t és az eMarketert javaslom: ezek nagyon jók a nemzetközi trendek megértésében, gondolatébresztőnek. Az AdWordsszel kapcsolatban az Inside AdWords blogunkat és a Google Retail UK blogot javaslom a belsősök közül, emellett a PC gurunak vannak nagyon jó bejegyzései. Ha web analitika, akkor Avinash Kaushik.

Emellett a hazai keresőmarketinggel foglalkozóknak mindenképpen javaslom a piacon jelenlévő online marketing blogokat: Onlinemarketing Blog, Rabbitblog, Etarget Blog, JabJab, Gál Kristóf, DuracellTomi.

Még egy “érdekes” kérdés eszembe jutott, mégpedig az, hogy operációs rendszerek szintjén targetálás van esetleg tervben? Az ugye látható, hogy valaki Mac, Linux vagy Windows alól böngészik, és elképzelhető, hogy egy linuxos-t felesleges megcélozni egy csak windows-on futó szoftver hirdetésével.
Sajnos ezzel kapcsolatban nem tudok információt adni.

Köszönöm Mártinak a válaszokat, és további sok sikert kívánok neki a Google-nél! Természetesen Márti twitteren is elérhető, kövessétek: @madaraszmarti

Web20 Fishkin Search Landscape

A Rank-o-Meter 4Google egy viszonylag egyszerű program, alapvetően ingyenes, ami 1 domain és hozzátartozó 2 kulcsszó megadását engedélyezi. Ez tökéletes ahhoz, hogy kipróbáljuk, és megnézzük, hogy tetszik e. Ha tetszik, akkor egy ‘in app purchase’ segítségével 5 dollárért hozzájutunk az unlimited verzióhoz, ahol már szabadon garázdálkodhatunk korlátlan domain és kulcsszó megadásával.

Kulcsszót hozzáadhatunk, törölhetünk, és ami egy jó feature még, hogy az adott kulcsszóra megjelenő többi találatot is láthatjuk, a 8. és 64. helyig, ez beállítható. Ezeket az oldalakat egy beépített böngésző segítségével meg is látogathatjuk akár.

A legjobb, hogy egy adott kulcsszóhoz szépen ki is választhatjuk, hogy milyen tld-s Google keresés pozícióit szeretnénk vizsgálni. Ez eddig hiányzott a többi applikációból.

Van még egy hasznos része az applikációnak, ez a timeline, ahol az egyes kulcsszó pozíció lekérdezések közti helyezésváltozásokat láthatjuk. Jól tud jönni a cucc sok esetben, én hasznosnak találtam, bátran ajánlom!

Jankovits Ádám nevére akkor találtam rá LinkedIn-en, amikor egy a SEMPO-t bemutató írásomhoz kerestem anyagot. Egyből kitűnt, hogy Ádám keresőoptimalizálással foglalkozik, leginkább külföldön, és így jött az ötlet, hogy felteszek neki pár kérdést az amerikai keresőmarketing piaccal, és ügyfelekkel kapcsolatban. Ádám az elmúlt két évet Los Angelesben töltötte, így bátran elmondhatjuk, hogy van rálátása a tengerentúli helyzetre.

Kérlek, néhány szóban mutasd be magad! Hogy jött a külföldi munka ötlete?
Budapesten a Közgázon szereztem a diplomámat, marketing szakirányon. Tanulmányaim végéhez közeledve egy ösztöndíj keretében jutottam ki Los Angelesbe, ahol a University of Southern Californián főleg online marketinggel és ebusiness-el kapcsolatos tárgyakat hallgattam. Az egyetemi oktatás mellett munkavállalóként is és vállalkozóként (freelancerként) is lehetőségem volt feltérképezni az amerikai piac nyújtotta lehetőségeket és trendeket. Több mint két évet tanultam és dolgoztam Kaliforniában, ahol meghatározóvá vált számomra a SEO. Jelenleg Magyarországról dolgozom SEO freelancerként, továbbra is főként amerikai piacra. A keresőmarketingen kívül webanalitikával és webergonómiával is egyre többet foglalkozom, ugyanis meggyőződésem, hogy e három terület integrált kezelésével lehet igazán a kimagasló sikereket elérni.

Milyen úton jutottál el a SEO-ig? Milyen cégeknél dolgoztál és pontosan mik voltak a fő feladataid?
A SEO-val már Magyarországon elkezdtem ismerkedni az egyetemi éveim alatt, de igazán Amerikában adódott lehetőség arra, hogy alaposan megismerjem a keresőoptimalizálás világát mind elméleti mind gyakorlati oldalról.

Kint az egyetem alatt több projektben részt vettem, ahol cégek webes jelenlétét kellett vizsgálnunk, elemeznünk, stratégiát alkotnunk, majd a gyakorlati megvalósítás szintjén kivitelezni a tervezetteket. Itt belefutottunk kisebb, nagyobb projektekbe; volt olyan is, hogy a MySpace egyik akkor még 3rd party alkalmazásán kellett dolgoznunk (ma ezt az alkalmazást már MySpace Events-nek hívják).

Ezekben a projektekben én sorra a SEM vonalat képviseltem, és ahogy egyre többet tanultam, egyre sikeresebbek lettek a kampányok, egyre jobban érdekelt, több lehetőséget láttam a SEM-ben. Az egyetem nyújtotta lehetőségek közepette elvégeztem a Search Engine Marketing Professionals Organization (SEMPO) Advanced SEO kurzusát, amely kiváló alapokat adott ahhoz, hogy megszerezzem azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékony, teljes mértékben best practice szolgáltatásokat nyújthassak ügyfeleimnek.

Egyetem alatt kezdtem el dolgozni online marketingesként egy ERP szoftvereket forgalmazó cégnél; itt még a munkám csak részben terjedt ki a cég keresőkben való jelenlétére. Amikor már jobban megismertem a kinti munkaerőpiacot, ill. adódott egy lehetőség, átnyargaltam egy Collective Clicks (CC) nevű céghez, ahol már teljes erőbedobással SEO-val foglalkozhattam. A CC mellett a SEOP-nak is dolgoztam, mint freelancer, illetve egy amerikai partneremmel vállalkozás formájában is elindítottunk egy kétszemélyes online marketing ügynökséget, ahol én végeztem a SEO, PPC és Webanalitika munkákat.

Míg a saját klienseim esetében a feladatokat A-tól Z-ig én intéztem, addig a SEOP-nál, mint outsource-olt munkaerő, egyes kliensek linkprofil fejlesztéséért voltam felelős (természetesen általában többen dolgoztunk egy projekten). A CC-nél sikerült a teljes folyamatba, a munkának mindig más részébe belelátni. Főbb feladatom volt adott kliensre egy komplett SEO audit elvégzése, stratégia alkotás, majd optimalizálás (ha nagyobb, komplexebb volt az oldal, akkor természetesen ez is több emberes feladattá nőhette ki magát).

Ezalatt értem a kulcsszó kutatást és stratégia tervezést; keresőbarát weboldal-architektúra és navigáció analízist, tervezést, optimalizálást; belső linkrendszer optimalizálását; szerver-oldali beállításokat; optimalizált tartalomfejlesztési stratégia kidolgozását (tartalomírást nem végeztünk), link profil analízist, ill. link profil fejlesztési stratégia létrehozását, stb. Ezután következett a linképítés fázisa, ahol a verseny szintjétől függően vetettünk be különböző linképítési technikákat. A CC-nek majdnem minden kliense szinte folyamatos linképítést igényelt a targetált kulcsszavakra fellépő erős verseny miatt, így a munkának ez a része általában házon belül és részben outsource-olva valósult meg. A hagyományos SEO-n kívül foglalkozott a cég Local SEO-val, ill. PPC kampányok menedzselésével is; valamelyest sikerült ebbe is belelátni.

Melyik munkádra / eredményedre vagy a legbüszkébb?
Amennyiben a kliens analitikája szignifikánsan növekvő keresőkből érkező látogatottságot, illetve konverziós rátát mutat, valamint az ügyfél elégedett az adatokkal, a javuló helyezésekkel, mindig boldog vagyok, hogy sikerült egy újabb vállalkozásnak áttranszformálni az online jelenlétét.

Szigorúan SEOs szemmel nézve, természetesen a nagyobb versenyben, nagyobb volumenű, nehezebb kulcsszavakra elért helyezések azok, melyek igazán megdobbantják a szívemet, főleg, amikor az analitikát követve végignézhetem, ahogy egy adott kulcsszóra a honlap eljut a „nincs a top 200-ban”-tól / vagy akár a második oldaltól az első oldalig… első öt találatig… majd egy szép napon, akár az első helyezettig. Az egyik legizgalmasabb munka, amiben részt vettem talán a „garage doors” kulcsszóra elért második helyezés volt. Amerikai piacon is fokozottan kompetitív kulcsszavak egyike ez a niche, és a bevetett technikák – fogalmazzunk így – igényeltek némi SEO kreativitást e helyezés eléréséhez.

Általában milyen kint a SEO megítélése? Mondjuk a hazai picit visszás megítéléshez képest?
Sajnos kint (is) nagyon sokan mondják magukról, hogy „SEO Expert”-ek, közben pedig a munkájukkal túl sok hozzáadott érték nem keletkezik. És az még a jobbik eset, amikor az illető magáról tényleg azt hiszi, hogy amit csinál, az a keresőoptimalizálás (pl.: meta name=”keywords” és kész), ugyanis sajnos megszámlálhatatlan átverés jellegű ajánlattal is találkoztam és ez biztos, hogy nem segíti a szakma megítélését.

Megjegyzésként annyit, hogy szerintem ennek a trendnek meg lehet találni a pozitív oldalát is.

Az eredményeket elérő, megbízható freelancerek ügyfélszerző, ill. ügyfélmegtartó erejét ugyanis növeli az a tény, hogy a szakmában igen magas az alacsony értékű szolgáltatásokat nyújtók aránya. Sokszor a kliensek valóságos megkönnyebbüléssel fogadták, hogy végre találtak egy megbízható, eredményeket elérő SEO specialistát, és nem kell tovább a zavarosban halászniuk; van kire bízni a keresőkben való megjelenésük menedzselését.

Freelancerek mennyire tudnak érvényesülni kint?
Abszolút lehet freelancerként érvényesülni. Meg van rá a fogadókészség is, illetve rengeteg eszköz is segíti a freelancerek munkáját, ill. magát az ügyfélszerzést (Guru.com, Freelancer.com, stb.). A kis és közepes vállalkozások SEM igényeinek kielégítésével kapcsolatosan lehet freelancerként igazán labdába rúgni, de az amerikai piacon ez egész más fizetőképességű vállalatokat jelent, mint itthon. (Nekem a legtöbb ügyfelem 1 és 10 M USD árbevételű cégek közé tartoztak, ez pedig az SMB kategória az USA-ban.)

SEO árazásról – melyek a leggyakoribb modellek -, esetleg PPC-s fee-kről meg tudnál osztani velünk néhány infót?
A CC-nél használt PPC-s árazási modell a mindenkori havi költés 15%-a volt; nagyobb (pl.: napi több ezer USD-t költő) kliensek esetében ez az összeg lemehetett 10%-ig is akár.

SEO-val kapcsolatosan két árazási modellel találkoztam (persze, biztosan létezik több is): az egyik, hogy van egy egyszeri SEO setup fee (a weboldal optimalizálása), majd teljesen külön tételként linképítés X USD / hó-ért (általában részletezve, hogy miből, mennyit, stb.). A másik modell, hogy nincs külön setup fee meg linképítés, hanem X USD / hó-ért „megtesz az ügynökség mindent, hogy az oldal minél előrébb kerüljön a SERP-ben” modell (beleértve itt az oldal optimalizálásával, ill. a link profil fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat). Nagyobb ügynökségek általában a második modellt használják.

Hogy nevek nélkül néhány konkrét adatot is említsek: egy tender, amin mi is indultunk (ne kérdezzétek, hogy honnan tudom a versenytársak számait :) : egy viszonylag jó SEO attribútumokkal rendelkező (PR, domain age, stb), ugyanakkor a kívánt kulcsszóra top 200-ban nem szereplő honlap, a „call center”-re (és még két rokon kulcsszóra) történő top 10-be optimalizálása esetén, a beérkező ajánlatok között a legalacsonyabb $2000 setup fee és havi $1000 linképítésre (egy kisebb ügynökségtől, az első modellt követve). Nagyobb ügynökségek ajánlatai (a második modellt követve) $7500 – $10000 / hó között szóródtak, minimum 4 hónapos szerződéssel, illetve fizetett linkekért egy budget rendelkezésre tartása havi $1000-$4000 összegben.

Néhány az amerikai piacon domináns SEM ügynökséget tudnál nekünk mondani? Van ezek közt olyan ahol szívesen dolgoznál?
Főleg a nyugati parti SEM ügynökségeit tekintve vagyok tájékozott, ezek közül kiemelkedő szerintem: The Search Agency, SEOP, Increase Visibility, eVisibility és az egyik legrégebbi motoros a szakmában, Bruce Clay, Inc. Ezek közül talán a TSA rendelkezik a legkiemelkedőbb ügyfélkörrel, Náluk szívesen eltöltenék néhány évet.

Hogy látod a SEO jövöjét?
Nagyon nehéz kérdés. Alig több, mint 10 éve létezik a Google, szinte lehetetlen megjósolni, hogy hová fog fejlődni a keresőtechnológia a következő 10, 20 netán 50 évben. Az algoritmusok, rangsorolási faktorok biztos, hogy finomodni fognak, a kérdés az, hogy hogyan lehet ezt a SEO szakmában adaptálni. A „content is king” aranyszabály, és ebből kifolyólag a tartalom súlya a faktorolásban nem hiszem, hogy változni fog.

Kicsit másként közelítve a kérdést, fontosnak tartom megemlíteni, hogy a különböző vertikális keresők elterjedése nagy változásokat hozhat magával, így az ezekre való optimalizálás megjelenhet, majd elterjedhet, mint új elem a keresőoptimalizálók szolgáltatási palettáján. (Például ha egy kliens azt kérdezi, hogy: Hogyan lesz az én iPhone applikációm első az App Store-ban az XY kulcsszóra?)

Egyre másra bukkannak fel “magyar keresők”, szerinted életképesek tudnak maradni hosszú távon? Milyen jótanácsokkal látnád el őket?
Ha az életképesség azt jelenti, hogy elegendő bevételt tudnak generálni az életben maradáshoz, akkor szerintem lehet jövője néhány kiemelkedő fejlesztésnek, üzleti modellnek.

Ha az életképességet abból a szemszögből nézzük, hogy ezek az új piaci belépők jelentős piaci részesedést tudnak-e elérni a keresők piacán, akkor ezzel kapcsolatban kevésbé vagyok optimista. A keresők piacán a belépési korlát igen magas, ugyanis mára a keresők használata (Magyarországon is) az egyik leggyakoribb internetes tevékenységgé nőtte ki magát; így az új versenyzőknek azonnal meg kell küzdeni az ismertség hiányával. Tegyük fel, hogy egy új kereső 100x jobb, relevánsabb találatokat tud adni, mint a Google. Ez önmagában nem lesz elég arra, hogy a mára rögzült fogyasztói szokásokat képes legyen megváltoztatni…

A magyar (és nemzetközi) piacon a vertikális keresők fejlesztésében látok nagy lehetőségeket, így – ha lehet ezt jótanácsnak venni – én ebben az irányban próbálnék kimagaslót alkotni.

Kedvenc szakmai orgánumaid közül megosztanál velünk néhány hasznosat?
Az abszolút győztesek nálam a SEOmoz, SearchEngineGuide ill. a SearchEngineJournal, ezenkívül hasznos még szerintem a SEO Book és a Pepperjam blogja valamint a SearchEngineLand is közöl fontos infókat. Michael Gray SEO blogját említeném meg még mindenképpen, illetve már egész biztosan a SEOBlog.hu is köztük lesz.

Mik a terveid a közeljövőben?
Magyarországon szeretnék élni és dolgozni a közeljövőben. Itthon most történik a felzárkózás online megoldások terén a nyugati piachoz és láthatóan egyre többen tudják, hogy milyen jelentősége van a megfelelően kigondolt, stratégiai kérdésként kezelt online jelenlétnek, illetve magának a keresőmarketingnek. Bár az itthoni piac nyilván kisebb, mint az amerikai, mégis optimista vagyok. A projektek átlagos értéke természetesen elmarad a kint elkérhető díjaktól, de a magyar piacon jóval könnyebb eredményeket elérni, mint az USA-ban, hiszen a verseny intenzitása teljesen más, mind SEO, mind PPC téren.

Szeretném a kint szerzett tapasztalataimat itthon kamatoztatni és új projekteken keresztül az amerikai ügyfelek mellett a meglévő magyar portfóliómat is bővíteni. Az elkövetkező időszakban elsődleges célom egy stabilan növekvő itthoni ügyfélkör kialakítása, illetve egy keresőmarketing ügynökség indítása.

Köszönöm Ádámnak a kérdésekre adott érdekes és informatív válaszokat, amennyiben valaki kapcsolatba szeretne lépni vele, azt a szerkesztőségen keresztül is megteheti.

A lengyel AdTaily megoldása azonban alapvetően máshogy működik. Itt a különböző közvetítők kihagyásával, bármelyik látogatónk hirdetővé tehető. A látogatók/hirdetők aztán pusztán pár kattintással, az oldal elhagyása nélkül tudják saját hirdetésüket elhelyezni a weboldalunkon, a direkt erre a célra “kialakított” területen.

Az AdTaily-ről először a Barcamp Budapest Web 2.0 Symposium-on hallottam, és bár sok kérdés merült fel már az előadás közben is, elsőre szimpatikusnak tűnt.

Rövid bevezetésként az említett budapesti előadás diái:

Az előadás után jelentkeztem a nemzetközi zárt béta programba – lengyelországban már 2009 augusztusa óra megy élesben -, mert szerettem volna személyesen is meggyőződni róla, hogy mit tud a rendszer. Néhány nappal ezelőtt jött is a meghívó, így aztán már némi személyes tapasztalattal felvértezve tudok a rendszerről beszélni.

Elsőként mindjárt leszögezhetjük, hogy az egész regisztrációs, kódbefűzős és hirdetés feladásos procedúra végtelenül egyszerű, szépen designolt, és intuitív.

A rendszer egyelőre zárt béta, de a blog olvasói és én is abban a szerencsés megtiszteltetésben részesültem, hogy kaptunk saját invite kódot, így aztán bárki aki szimpatikusnak találja a megoldást,.és szeretné kipróbálni, az könnyedén megteheti az alábbi oldalon: http://beta.adtaily.com/publisher/users/new
Az invitációs kód: seobloghu

(Közben én próbáltam belépni, nem kért egyelőre kódot, de ha kér, akkor használjátok ezt. Ha nem kér, akkor örüljetek :)

Ha hirdetés megjelenítők szeretnénk lenni, akkor először a site-ot regisztrálni kell. Néhány alapadatot mi adunk meg, majd jön az izgi rész, az árak beállítása. A rendszer egyelőre dollár, euró és font típusú pénznemeket kezel, ez gondolom idővel majd bővülni fog.

A megszokottaktól eltérően, nem CPM, CPC vagy egyéb a hirdetők számára olykor mágikus módon állítunk árat, hanem napi, heti, havi, vagy teljesen egyedi konstrukcióban (pl. 13 nap). Az árakat beállíthatjuk mi, vagy rábízhatjuk a rendszerre is. Ha használunk Google Analytics-et, akkor az AdTaily képes onnan áthúzni a látogatottsági adatokat, és azokon alapulva kalkulálni egy várható kattintási mennyiséget, mely alapján az árakat javasolja. Ha nincs GA, akkor is próbál kalkulálni, de hogy milyen adatok alapján, azt nem tudom.

Ha ezzel megvagyunk, akkor nincs más hátra, mint a rendszer által generált javascript kódot, az oldalunk megfelelő területén elhelyezni. Egy oldalba több hirdetés is elhelyezhető, a hirdetések mérete pedig 125×125 pixel lesz. A hirdetések szövegesek, vagy tölthetünk fel képet is – egyelőre ez nem megy -, de animált és egyéb hirdetésformákra nincs lehetőség.

Ha kitettük a kódot, akkor kb. a következő jelenik meg a weboldalunkon:

Jön a látogató – potenciális hirdető -, és úgy dönt, hogy szeretné itt a saját termékét vagy szolgáltatását megjeleníteni. Kattint a dobozon, elégedett az árakkal, kiválaszt egy neki megfelelő időtartamot, és anélkül, hogy el kellene hagynia az oldalt, egy HTML5 szerkesztő segítségével feladhatja a hirdetését. Megadja a céloldalt, megírja a hirdetési szöveget – vagy feltölti a már kész bannert -, és kész.

A fizetés PayPal segítségével történik egyelőre, az összeg pedig megy egyből a hirdető PayPal számlájára. Előtte azonban a megjelenítő kap egy értesítést az új hirdetésről. Itt van lehetőség moderálni, vagyis visszautasítani, ha valamiért nem járulunk hozzá, hogy megjelenjen. Ha viszont minden rendben ment, akkor a pénzt megkapjuk azon nyomban. Közben az AdTaily is levesz pár centet, ő ezen keres. Egy oldalnál nem sokat, de jelenleg lengyelországban 10.000 megjelenítőről, és 3.000 hirdetőről beszélünk – Canon, Ford, Nestlé -, és ezeknél a számoknál azért már csepeg valami a kasszába.

A megjelenítő aztán egy felületen keresztül láthatja, hogy mennyi megjelenés és kattintás volt a hirdetésen, és biztos valahol a hirdető is kap statokat, de ezt egyelőre nem találtam meg :)

Nekem abszolút bejövős a cucc, már csak a könnyű kezelhetősége miatt is, de az újszerű megközelítés is tetszik.

Nehéz lenne egyelőre hatékonyságról beszélni, a hirdetésfeladó szerkesztőn lehetne még javítani, például színek és fontok választása a jobb designba illeszkedést elősegítendő, esetleg kártyás fizetés lehetőség, stb. Mindenesetre ha szélesebb körben is elterjedne itthon, akkor biztos vagyok benne, hogy abszolút konkurensként léphetne fel pl. az Adsense-el szemben, bár a kettő alkalmazása nem zárja ki egymást egy oldalon.

Nagy mennyiségű AdTaily-t használó oldal esetében jó lenne egy akár tematikusan szűrhető lista is, hogy tudjuk milyen típusú oldalak vannak a rendszerben ahol hirdetést tudok megjeleníteni. Mondjuk a 20-30-50 oldalra egyesével feltöltendő hirdetések tudnak majd pepecselős melók lenni, de lehet idővel erre is lesz megoldás. Majd meglátjuk, én szurkolok.

Te mit szólsz?

A GWT-ben eddig a kulcsszavainkról maximum azt az infót kaptuk meg, hogy átlagosan hányadik helyen jelentek meg a találati listában, ezentúl viszont pontosan láthatjuk, hogy az adott kulcsszóra vagy kifejezésre hányszor jelent meg (impressions) és milyen pozícióban az adott oldalunk. Az élvezetek netovábbja miatt láthatjuk az átkattintások (clickthrough) számát is. Mindezek illusztrálására egy Google Analytics-ből már ismert diagram is a segítségünkre van.

A riport elérésé a Your site on the web > Top Search Queries menü alatt található. A kifejezések jól szűrhetőek időintervallumra, régiókra – természetesen csak arra ahonnan a forgalmad jön -, illetve a keresőforgalom forrására (mobil, mobil smartphone, image, web, all).

Hasznos infók lesznek ezek, leginkább persze visszacsatolásként. Nagyon szépen látszik, hogy ha van egy kifejezésünk, amihez egy adott oldalunkat a Google egyszer az első aztán csak a második vagy harmadik helyen jeleníti meg, akkor az egyes pozíciókban milyen nagy eltérések lehetnek átkattintások tekintetében.

Remekül láthatjuk majd, hogy bár lehet jó helyen jelenik meg egy adott kulcsszóra az oldalunk, a CTR mégis alacsony, ilyenkor esetleg el lehet gondolkozni egy behúzósabb TITLE illetve jobban formázott META Description megírásán, stb.

Szintén benyomásokat kaphatunk az előttünk megjelenő konkurencia “forgalmáról” is, és dönthetünk úgy, hogy itt bizony ám szükség van némi erősítésre, vagyis áldoznunk kell a SEO-ra.

Nagy értékű adatok ezek, használjuk őket okosan!

Most itt a lehetőség, hogy elkészítsd te is a saját sztoridat a Youtube-on egy egyszerűen kezelhető szerkesztő segítségével itt: Search Stories

Sajna az ékezetekkel nehezen küzd meg a felület, és csúnya szavak használatára sincs lehetőség,
viszont használhatod a Maps, képkereső, product search, blog search, és az egyéb operátorokban rejlő lehetőségeket ügyesen. Csak egy jó ötlet kell!!

Én is készítettem egyet, csak példaként ;)

Kommentekbe toljátok be a ti Search sztoritok linkjét bátran.

Megközelítőleg minden harmadik – a 15-24 éves korosztályba tartozó – magyar rákattint az Etarget hirdetésekre – derült ki a legújabb Etarget-es látogatottsági adatokból, melyet az Etarget hirdetési hálózat hozott nyilvánosságra. Ezzel az Etarget csatlakozott azon hirdetési hálózatokhoz, amelyek a legtökéletesebben lefedik a magyar hirdetési piacot.
Az Etarget felmérése rámutat arra is, hogy a 15-24 éves korosztályba tartozó férfiak és nők érhetők el a legjobban az ilyen hirdetésekkel, minden 2,6-odik e csoportba tartozó rákattint az Etarget hirdetéseire, a 25-34 éves korosztály férfi és női tagjai esetében pedig minden második klikkel e szöveges reklámokra. A 35-49 év közötti lakosság 16%-a érhető el az Etarget hirdetési hálózattal. Az 50+ korosztályba tartozó nők és férfiak 7%-a kattint az Etarget hirdetéseire.

Az Etarget hirdetési rendszere ma már több mint 1500 magyar weboldalt fed le, köztük megtalálható pl. az Origo, az Index, az Iwiw, a MyVIP, a Portfolio, stb. Az Etarget hirdetések hatékonyságát több ezer magyar és külföldi cég online projektjei is alátámasztják.

* képre kattintva nagyobb méret :)

* megjegyzés: elérés a MO-i lakossághoz viszonyítva
forrás: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, NRC Kft., Gemius, Etarget

Egyelőre a változások csak a google.com-on, és ott is csak a keresések nagyon kis százalékánál jelennek meg, bár várhatóan a tesztek után szélesebb körben is elterjed majd az új faktor alkalmazása.

A témáhpz tartozó egyéb írások a seoblogon:
Teljesítmény analízis Page Speed-el
Oldal betöltődési idő mint Quality Score factor (ebből már lehetett sejteni valamit anno)

A fent linkelt webmaster central blog poszt egyébként említ még pár eszközt, amivel lehet a sebességet tesztelni, sőt, a Labs > Site Performance fül alatt azt is láthatod, hogy a Google mit mondd a te oldaladról.

Na de igazából nem akartam már erről írni, elég sok helyen lejött a hír, de aztán láttam 1-2 site-ot ahol picit félreértelmezték. Ilyen volt a slashdot, majd valószínűleg az innen átvett hír miatt a hup.hu is.

Nézzük csak meg mit is írnak:

A Google lelke a PageRank algoritmus. Minél nagyobb egy oldal PageRank-je (HUP: 7/10 jelenleg), annál jobban “szereti” a Google. A Google számos dolgot vesz figyelembe egy oldal PageRank-jének kiszámításakor. Mostantól például az oldal sebességét (oldalsebesség = milyen gyorsan reagál a weboldal a webes kérésre) is.

Szerintem ezzel kapcsolatban nem árt néhány dolgot helyretenni.

Természetesen nem tudom megcáfolni, hogy a PageRank a Google lelke, de gyaníthatóan inkább ez csak egy régi beidegződés az emberek fejében. Kétségtelen jelentőssége van mind a mai napig a linkeknek, de ne feledjük, hogy a PageRank csak egy faktor a 200+ egyéb rangsorolási tényező mellett. Ráadásul a legtöbben abba a hibába esnek, hogy amikor a PageRank értékekkel villognak, akkor a főoldali értéket veszik alapul, viszont a PageRank minden oldalra külön-külön kalkulálódik, nem csak a főoldalra.

Az, hogy annál jobban szereti a Google az oldalt, hogy minél nagyobb a PageRank-je, szintén nem teljesen állja meg a helyét. Pl. az “utasbiztosítás” szóra keresve, az első helyen szereplő egyik netrisk oldal 4-es, míg egy a harmadik helyen álló oldal 5-ös PR-el rendelkezik. De 1000 és 1000 példa van még. Ne legyünk PageRank fetisiszták!

A fentiekből kifolyólag számomra az sem egyértelmű, hogy egy-egy ilyen faktor a publikusan megjelenő PageRank értékét növeli e, véleményem szerint nem. De igazítsatok ki ha rosszul gondolom.

Az oldalaink betöltődési sebességét viszont növeljük amennyire csak lehet – nem is elsősorban a Google miatt -, sokkal de sokkal nagyobb felhasználói élményt, ezáltal elégedettebb látogatókat eredményez.

Ez persze megint lehet plusz kiadás, hiszen riasztani kell a rendszergazdát, hogy tweakelje a webszervert és az adatbázis szervert, lőjön be valami cacheing megoldást, stb. stb.

De mi is tehetünk egy rakat dolgot, használjunk Asynchronous Tracking kódot a Google Analytics-hez, az oldalon használt képek legyenek megfelelő méretűek és tömörítettek, hasznájunk Closere Tools-t a javascriptek tömörítéséhez, és vannak különböző page cache megoldások a legtöbb CMS-hez amiket szintén használhatunk. Az Adsense kódok miatt szintén nem kell aggódni, az Inside Adsense blogon legalábbis ezt írják.

Az eddigi META beillesztésen, illetve file feltöltésen túl, mostantól lehetőség van DNS-en (Domain Name System) keresztüli verifikációra is.

A menet eleje a szokásos, hozzáadjuk a kívánt site-ot a GWT-hez, majd a tulajdonjog igazolásánál kiválasztjuk az “Add a DNS record” menüpontot.

A rendszer generál nekünk egy egyedi azonosítót, amit aztán a DNS szerverünkön, az adott domain zóna file-jában kell elhelyezni, TXT record-ként.

Sok esetben tud ez hasznos lenni, ha nincs hozzáférésünk az adott site-hoz hogy file-t töltsünk fel, vagy nincs kéznél egy sitebuilder aki a kívánt META tag-et be tudná illeszteni, így csak egy rendszergazdára van szükség, aki megcsinálja a módosítást a névszerverben. Ne felejtse újraindítani :)

Rákerestem ezért az “LHC élőben” kifejezésre, majd végigpörgettem a találati listát, aminek az alján ezt láttam:

A Google megpróbálja tehát lefordítani a keresésünket – jelen esetben angolra, ezt nem tudom mi alapján dönti el, hogy mire -, és a lefordított kifejezés alatt, az ahhoz tartozó találati listát kapjuk meg ha rákattintunk.

Az új oldal tetején egy pici bezárható dobozban kapunk infót, hogy pontosan mi is történt, vagyis milyen nyelvről milyenre történt a fordítás. Itt már új nyelvet is hozzáadhatunk ha akarunk.

Az így kapott találati listában az angol nyelvű oldalak TITLE és META Description részei azonnal magyarul jelennek meg, és a találatokra kattintva, a találati oldal is lefordítva jelenik meg, amolyan Google Translate-es fordításban.

A snippet mutatja, hogy mi a forrásnyelv amiről a fordítás történt, és ha akarjuk, akkor az eredeti nyelven írott szöveget ismegtekinthetjük a hevenyészett fordítás helyett.

Nekem új ez a feature, nem láttam még eddig. Ti találkoztatok már vele korábban?

Ezen belül az ügynökségi és hirdetői oldalról érkezett kitöltők a következőképpen oszlottak meg országonként.

Ügynökségek

Cégek/Hirdetők

A teljes felmérés sajnos nem érhető el ingyen, ezért ebben a posztban is csak a lényeges részek vannak kiragadva, amelyek hozzáférhetőek voltak. Akit érdekel az egész cucc, az 75 euróért már viheti is innen: State of Search Engine Marketing Report 2010

Néhány megállapítás:

• A keresőmarketing költések az USA-ban, 2009-ben 8%-al emelkedtek a 2008-as évhez képest, 13.5 milliárd dollárról 14.6 milliárd dollárra. Ez a szám 2010-re elérheti a 16.6 milliárd dollárt, ami 14%-os növekedést jelent majd.



• A vállalatok továbbra is folytatják az elköltött pénzeik átcsoportosítását a keresőmarketing irányába. Teszik mindezt a direkt mail, display és print hirdetésekre elköltött összegek rovására.
• A Google továbbra is abszolut domináns, a megkérdezettek 97%-a használja a Google Adwords-öt, 50% a Yahoo!, míg 44% a Bing hirdetési rendszerét.

Ezek az adatok is biztatóak:

• A tervek szerint a cégek 43%-al szeretnének többet költeni SEO-ra 2010-ben (USA 44%)
• PPC esetében 37%-al több költést várnak 2010-ben (USA 38%)
• Több mint fele a cégeknek mindenképpen többet szeretne költeni SEO-ra és PPC-re is 2010-ben

Az alábbi ábrán látható, hogy milyen büdzsék pattannak el jellemzően SEO tevékenységre. A 43%-al toronymagasan vezető 1-25000$ dolláros éves költés felső határa azért még idehaza is ritka, nem hogy a többi.

Arra a kérdésre, hogy alapvetően milyen célból alkalmazzák a SEO-t, a következő eredmények születtek (piros oszlop: első legfontosabb cél | szürke oszlop: második legfontosabb cél)

(kattints a képre a nagyobb méretért)

A válaszadók szerint az egyik legnagyobb kihívás 2010-ben a keresőmarketingben és a közösségi médiában is a ROI (Return of Investment – Befektetések megtérülése) mérése, és megállapítása lesz.

Fontos szerepet tulajdonítanak a személyre szabott keresési találatoknak is, 31%-uk szerint “nagyon jelentős”, míg 44%-uk szerint “jelentős” hatása van/lesz ennek a tényezőnek a jövőben.

Egyelőre a legtöbb vizsgálat azt mutatja, hogy ennek azért nincs még akkora befolyásoló szerepe a helyezésekre mint azt sokan várták. Mondhatjuk úgy is, hogy jelentéktelen eltérések vannak a találati listában a personalized search miatt.

Itthon?
A fenti adatok trendbelisége átültethető az itthoni helyzetre is, nincs kétség a szektor erőteljes növekedéséről és felértékelődéséről. A büdzsék még kistestvérei az amerikai vagy nyugat-európai költéseknek, de javul ez is. Jó munkánk van, becsüljük is meg és ne panaszkodjunk.

Ami viszont közben eszembe jutott az az, hogy egy SEMPO szerű csak magyar keresőmarketing cégeket tömörítő szervezet menő tudna lenni. Az IAB search munkacsoportja ugyanis elég kevés figyelmet fordít a keresőoptimalizálásra, javarészt a PPC a zászlóshajó ott. Más kérdés viszont, hogy idehaza kik tudnának egy ilyen szervezetet összehozni és menedzselni.

A Google Analytics alapból elég sok keresőt azonosít, ám egyelőre a magyar keresőmotorok nincsenek benne. Nahát.

Szerencsére a Google Analytics-hez mi is viszonylag könnyen hozzá tudunk adni plusz keresőket, amiben az _addOrganic() függvény van segítségünkre.

_addOrganic(newOrganicEngine, newOrganicKeyword, opt_prepend)

A függvénynek 3 paramétere van, ebből számunkra az első kettő fontos. A newOrganicEngine-nél megadjuk az új keresőmotor nevét, a newOrganicKeyword-nál pedig azt a query stringet, amit a kulcsszó követ.

A Johu és a Bluu esetében könnyű dolgunk van, itt szépen elkülönülnek a query paraméterek, de a Szörcs esetében egyelőre nem találtam megoldást, bár próbálkoztunk felülírni a referrert, de nem vezetett eredményre, így a Szörcs egyelőre kiesik, remélem a fejlesztők tesznek valamit az ügy érdekében!

Amit tennünk kell:

Az alap GA tracking kódunkban jó esetben van egy ilyen rész:

try {
var pageTracker = _gat._getTracker(“UA-XXXXXX-X”);
pageTracker._trackPageview();
} catch(err) {}

A két új kereső hozzáadásával ez a következő módosul:

try {
var pageTracker = _gat._getTracker(“UA-XXXXXX-X”);
pageTracker._addOrganic(“bluu.hu”, “kerdes”);
pageTracker._addOrganic(“johu.hu”, “q”);
pageTracker._trackPageview();
} catch(err) {}

Ügyeljünk, hogy a kiemelt részeket a pageTracker._trackPageview() elé tegyük!

Gyakorlatilag így bármilyen alapból nem detektált keresőt hozzá tudunk adni a Google Analytics rendszeréhez.

A Szörcs-nél pedig bízzunk benne, hogy lesz valami megoldás!

Ami miatt ez a bejegyzés most megszületett, az a 301-es átirányításokkal kapcsolatban megfogalmazott álláspont. (Az interjú amúgy nagyon jó, elég technikai, szakmabelieknek kötelező olvasmány!)

Azt hiszem nem kell ezt a típusú átirányítást bemutatnom senkinek, de akinek mégis új lenne, illetve, hogy a keresőoptimalizálás során mely esetekben használható és hasznos segítség, az olvassa el a Google Webmesterközpont idevágó bejegyzését: 301 átirányítás

A legtöbben biztos használtuk már ezt a fajta átirányítást, és amikor javasoltuk, hogy ez legyen, vagy indokokkal támasztottuk alá a használatát, akkor hozzátettük, hogy azért is, mert így a korábbi link vagy domain “értéke” átöröklődik, átvivődik az új oldalra. Voltak persze gyanakvások, hogy ez nem feltétlen van így, de a Google soha nem erősítette meg ezt.

Ez egy biztos pont volt a szakmánkban, nem sok ilyen van, de most úgy látszik ez is meginog. Az említett interjú idevágó része:

Eric Enge: Let’s say you move from one domain to another and you write yourself a nice little statement that basically instructs the search engine and, any user agent on how to remap from one domain to the other. In a scenario like this, is there some loss in PageRank that can take place simply because the user who originally implemented a link to the site didn’t link to it on the new domain?

Matt Cutts: That’s a good question, and I am not 100 percent sure about the answer. I can certainly see how there could be some loss of PageRank. I am not 100 percent sure whether the crawling and indexing team has implemented that sort of natural PageRank decay, so I will have to go and check on that specific case. (Note: in a follow on email, Matt confirmed that this is in fact the case. There is some loss of PR through a 301).

Tehát van valamennyi “elszivárgó” érték a 301-es átirányítások esetén, de hogy mennyi, és minden vagy csak bizonyos esetekben, azt homály fedi.

Ebbe most bele kell törődni, ez van. Valahol bosszantó az a folyamat, ami ha lassan is de végbemegy a SEO szakmát érintő kérdésekben. Van nekünk – nem nekünk, a Google-nak – sok rangsorolási faktorunk, vannak évek óta bevállt módszereink, melyek helyességét a Google csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem véleményezi, és most ez a pár biztos pont is eltűnni látszik. Gondoljunk csak a tavaly nyárinofollow linkek-es mizériára, a PageRank Sculpting kapcsán.

Nem, nem azt mondom, hogy a SEO meg fog halni, de a rangsorolási módszerek és egyebek egyre szofisztikáltabbá válnak. Hol van már a META keywords töltögetés, vagy a kulcsszóhalmozás az oldalon, vagy a linkek döntő erőssége.

Az “új” kereső a screenshot szerint igen gazdag tudású, van benne kép és hírkereső, valamint fordító, de elérhetjük a valószínűleg online tárolt dokumentumainkat is innen ;)

Az adott oldalon természetesen semmilyen keresőmotor nincs, bár a domain létezik, és egy bizonyos Arkon Zrt. kezében van. 1999-ben az Archive.org szerint következő tartalom volt látható az oldalon:

Az a bizonyos kereső azóta sem készült el.

Volt az ajánlások között egy rész, amire különösen felkaptam a fejem, hiszen egy olyan témát feszeget, ami nekem valahol a szívügyem. Ez pedig nem más, mint a nem megbízható, és különféle hamis igéretekkel – mint az alábbi – ügyfeleket megtévesztő és felrevezető SEO-sok.

Should I believe SEO agencies that promise to make my site rank first in Google in a few months and with a precise number of links?

No one can make that promise; therefore the short answer is no, you should not. However, we have some great tips on how to find a trustworthy SEO in our Help Center.

Kb. arról van szó ugye, hogy hihetek e egy olyan SEO tanácsadónak/ügynökségnek, aki néhány hónapon belül, pár link segítségével a garantált első helyre repíti az oldalom a Google találati listájában különböző kifejezésekre. A rövid válasz az, hogy nem hihetek!

Aztán a válaszban találunk egy linket – ez számomra eddig ismeretlen volt -, ahol a Webmestereszközök Súgó-ban magyar nyelven szépen elmondja nekünk a Google, hogy nagyvonalakban miről is szól a keresőoptimalizálás, milyen szempontok alapján válasszunk SEO tanácsadót, illetve milyen intő jelek lehetnek egy-egy kiválasztási folyamat során.

Nagyon jól összeszedett anyag, szinte az összes fontos részt lefedésével. Szívem szerint mindenkinek ajánlanám, hogy itt kezdjen ha keresőoptimalizálót keres a weboldalához.

Az oldal elérhetősége tehát mégegyszer: Keresőoptimalizálók

Tartsuk ezeket észben, és terjesszük!

Hányan dolgoztok most a kereső fejlesztésén és milyen területeken jártas emberek készítik a Bluu-t? Gondolom nem főállásban csináljátok a fejlesztést, mennyire költséges “játék” ez, miből finanszírozzátok?
Jelenleg 5-en dolgozunk a rendszeren és van további néhány (több mint 10) személy aki tanácsaival és ötleteivel segít. Valóban nem főállásban csináljuk. A rendszer mögött (kockázati)befektető(csoport) áll, akik nem szeretnék, hogy kilétüket felfedjük. Természetesen az óriási tárkapacitás miatt elég költséges volt a szerverek beszerzése és üzemeltetése, de szerencsére megoldott a finanszírozása.

Ha jól tudom a weboldalak indexelése nálatok speciális módon, úgynevezett CSS indexeléssel történik, meg lehet tudni erről egy picit többet?
Az indexelőmotorunk egy komplett miniböngésző, amely ismeri a CSS szabványt (bár az ACID tesztet még nem próbáltuk :) ) és ennek megfelelően a találati listában fontos szempont az információ elhelyezkedése. Olyan találati listát akarunk mutatni felhasználóinknak, ahol találatra kattintva az információ lehetőleg görgetés nélkül jól kiemelve található.

Nagy szerephez jut a CSS kezelés az árukeresésnél is. Hamarosan biztosítunk SEO-soknak és weboldal tulajdonosoknak egy webes felületet, ahol egyszerűen hozzáadhatják termékeket a Bluu árukereső oldalaihoz. Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy megadják a Bluu rendszerének, hogy a termékeik ára például a (css)class=”termek_ar” alatt található. Majd a rendszer végez egy próbaindexelést ahol letesztelhető, hogy a megfelelő adatokat indexeli e a rendszer és ennyi. Ezután a következő indexelésnél (árukereső esetében naponta 3X) már az adott weboldal termékei is rendszerünkben lesznek.

Keresni pedig ennyire egyszerűen lehet majd a termékek között: plazma tv 150 ezer forintig

Természetesen ez mindenki számára ingyenes lesz.

Valamit lehet tudni bővebben a mostani infrastruktúrátokról? Mennyi szerveretek van, és mekkora a most beindexelt adatmennyiség?
Infrastruktúráról nem árulnék el részleteket, a beindexelt adatmennyiség több mint 25 TB (de ezek 65%-a régi tartalom, amelyeket biztonsági okokból nem törlünk, hogyha az indexelés során elrontunk valamit, legyen mihez nyúlni). Egyébként a fejlesztésnél egyik fő szempont a kis hardverigény. Az indexelés legfőbbképp éjszaka zajlik (kivéve a gyakran változó weboldalak, pl a hírek, amiket 10 percenként indexelünk), így a rendelkezésre álló hardvert a lehető legjobban ki tudjuk használni.

Előző kérdésemben benne van a mostani, vannak saját robotjaitok és saját indexetek? :)
Igen van indexállományunk és vannak saját robotjaink. Nagyon kevés helyen megyünk saját robotnévvel (wikipedia, híroldalak, néhány blog, webshop, használtautó és motor oldalak), általában Firefoxként vagyunk láthatóak. Ennek oka, hogy eleinte nem szeretnénk, hogy (főleg vetélytársaink) tanulmányozzák robotjaink viselkedését.
A Bluu robotjai (amikor saját nevüket használják) MiraBot v1.00 (még néhány helyen nem írtuk át) és BluuBot v1.00 néven indexelnek.

Tervezitek fizetett hirdetések megjelenítését a kereső találati oldalain?
Igen tervezzük fizetett hirdetések megjelenítését, fejlesztés alatt áll saját hirdetési rendszerünk. Természetesen a fizetett hirdetések mellett más bevételi forrásban is gondolkodunk, sok szolgáltatásunk van, ahol partnereket szerezve javulhat a szolgáltatás minősége és természetesen bevételekhez juttathat minket is.

Nagyon sok érdekes funkcióval indultatok, elég ha csak a Menetrend keresőt vagy az Útvonal tervezőt említem. Nekem személy szerint nagyon bejön a képkeresés módja is, miszerint elég beírnom a keresőszavak elé/mögé, hogy “kép”. Megtudhatunk esetleg többet, hogy a jövőben ezeken felül milyen fejlesztéseket terveztek? Maradt még puskaporotok? :)
Számos fejlesztés van amit nem árultunk el a funkcióismertetőben de működik és rengeteg olyan dolog van amelyet most fejlesztünk. Érdekes módon mindig kicsi apróságokon ragadunk le, a munka neheze hamar megvan, de a kis részletkérdéseken elképesztő mennyi időt eltudunk szöszölni.

Hamarosan a user megadhatja, hogy milyen speciális forrásból szeretne keresni (hírek, képek, twitter, blogok, videók, termékek…stb). Fejlesztjük hirdetési rendszerünket, illetve a már említett webes eszközt, amivel néhány kattintás alatt hozzáadhatod termékeidet a Bluu rendszeréhez.

Továbbá három fontos területen fogunk nemsokára látványosan fejlődni: ingatlan és álláskeresés, illetve szórakozási lehetőségek.
Külsőségekre is adunk, nemsokára néhány új skint is bemutatunk amelyek közül szabadon lehet majd egyéni ízlés szerint választani.

Fontos hozzáfűznivaló, hogy nagyon szeretek dolgokat titokban tartani, így biztos lehetsz benne, hogy amiket itt felsoroltam az csak a jéghegy csúcsa. (több dolgot vetélytársaink miatt sem árulnék el)

Nem vagytok könnyű helyzetben, hisz nem elég, hogy itt a Google, akivel akárhogy is nézzük meg kell “küzdeni”, de más webkeresők is kezdtek előbújni az utóbbi időben. Mi a hitvallásotok ebben a nem könnyű felállásban, mi az ami hajt és visz előre titeket?
Ami előre visz minket: az a jó fogadtatás. A találati listán olvasható “Rólunk írtátok” oldalon és fórumokon is csupa jó véleményt és rengeteg hasznos tanácsot kapunk, ami erőt ad a fejlesztéshez. A rólunk született cikkek is meglehetősen pozitív hangvételűek voltak, amelyeknek nagyon örülünk. Nagyon kreatív a fejlesztői gárda, emiatt könnyű látványos fejlődést produkálni. Amióta nagyobb oldalakon is elismerően írnak munkánkról és drukkolnak nekünk még jobban odatesszük magunkat. Hatalmas erőt adott az, hogy olyan projekt részesei vagyunk, amiről index-origó címlapon írnak. Általában nem fekszünk le úgy, hogy ne lenne valamilyen kisebb nagyobb fejlesztés, mondjuk az is igaz, hogy általában eléggé későn fekszünk le…

A hitvallásunk pedig az, hogy rendszerünk a lehető legkézreállóbb legyen. Ha egy kattintást meg tudunk spórolni felhasználóinknak már elégedettek vagyunk. Nagyon fontos szempont számunkra a kényelem, hogy felhasználóink a Bluuval kevesebb kattintással és időbefektetéssel érjenek el bizonyos szolgáltatásokat, minden kéznél legyen. Már pedig ha a Bluu-t használják kéznél van többek között szótár, menetrend, tv-műsor, árukeresés…stb.

Ellenfeleink valóban vannak, ez versenyhelyzetet eredményez. Ami nagyon jó, mert én személy szerint nagyon szeretek versenyezni. Így izgalmas az élet. Valóban meg kell küzdenünk a Google mellett egymással is, de véleményem és eddigi rövid élettapasztalatom azt mutatja, hogy a befektetett munka nem vész kárba.

További előnyünk, hogy mi egy teljesen saját utat járunk. Mi nem a magyar Google vagy Yahoo! vagyunk, hanem valami más, amit eddig egy keresőrendszernél sem láthattunk. Nekünk van a legtöbb extra funkciónk, nálunk nem kell további találatokhoz kattintani, nálunk vannak úgynevezett gyors találatok és még sorolhatnám mi minden megkülönböztet minket a többiektől. Ezt mi pontosan így akartuk, nem hiszünk abban, hogy egy külföldi keresőt lemásolva és átszkinezve szembe lehet szállni az eredeti verzióval.

Az, hogy melyik út lesz a nyerő majd a jövő és a felhasználók eldöntik.
Amikor a Google indult a Yahoo! tűnt legyőzhetetlennek…

Ahhoz, hogy teret nyerjetek, nem lesz elég megnyerni a heavy user közösséget, és bár a funkcióitok nagyon felhasználóbarátak, számíthatunk valami olyan lépésre mellyel szélesebb tömegekhez el tudtok jutni? Népszerű weboldalak belső keresőjeként való funkcionálásra gondolok, vagy TV reklámra, stb :)
Természetesen igen. Nemsokára készen van a weboldalakba, blogokba beépíthető keresődoboz, amivel néhány kattintással bárki hozzáadhatja weboldalához a Bluu keresőt. Több partnerrel is tárgyalunk, mint beépített keresőrendszer (sokan keresnek meg minket, de természetesen mi is kerestünk meg oldalakat), illetve teszünk lépéseket, hogy a populáris média is megismerjen minket.
Igazából nekünk nem a heavy user közösség a legfőbb célcsoport, mert amit ők keresnek az külföldi weben található meg, amiben egy ilyen kis vállalkozásnak lehetetlen versenyezni a Google-el. A heavy user közösség is megtalálhatja azonban nálunk a számítását, hiszen bármilyen tanácsot nagyon szívesen veszünk, küldjék el nekünk mire van szükségük (feedback [kukac] bluu.hu) és mi az amiben fejlődnünk kell, mi pedig megteszünk mindent, hogy az ő igényeiknek is megfeleljünk.

A fő célcsoport az átlag userek, akik olvasgatnak a neten, iwiweznek és ha kell valami, keresnek. Számukra lehet nagyon kényelmes és könnyen használható a Bluu. Nem mindenki tudja a Google-el hogyan lehet időjárást keresni vagy valutát váltani. Nálunk ezt meg sem kell tanulnia, mert nyelvi értelmezésünknek hála megértjük amit beír nekünk.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a találati listára rápillantva azonnal megtaláld a keresett információt, ezért vannak wikipédiából kiragadott információk, hosszabb találati leírások, ezért emeljük ki a rövid tömör érthető információkat és ezért mutatunk néhány hírtalálatot is az adott kulcsszóról. Szeretnénk elérni, hogy szájról szájra terjedjen hírünk, amihez még keményebb munka és még kreatívabb szolgáltatások szükségesek.

SEO-soknak van esetleg valami jó tanácsod a Bluu-val kapcsolatban?
Termékeket nagyon egyszerűen lehet majd integrálni a termékkeresőnkbe, ez könnyítés a többi keresőhöz képest.
Nehezítés viszont, hogy optimalizálás során az oldal css kódjával is többet kell majd foglalkozni. Ha az “alma” szóra akarsz optimalizálni akkor az alma szónak görgetés nélkül lehető legoptimálisabb szövegkörnyezetben kell szerepelnie.
SEO-sok számára a nemsokára induló blogunkban fogunk hasznos információkkal szolgálni, addig is nyugodtan írhat bárki a (bluu [kukac] bluu.hu) címre és amint tudunk válaszolunk az esetleg felmerült kérdésekre. Ha valakinél esetleg rossz időpontban (éjjeli karbantartás alatt például) indexelünk nyugodtan írjon mailt és javítunk rajta.

Köszönöm Szűcs Józsefnek, hogy időt szánt rám, és vele együtt a többi Bluu-t fejlesztőnek is sok sikert és eredményes találati listát kívánok a jövőre nézve!

Eddig ez a procedúra úgy nézett ki, hogy minden egyes érintettnek, aki szerette volna “admin” jogokkal elérni egy adott weboldalhoz tartozó lehetőségeket a Webmaster Tools-ban (URL eltávolítás kérése, Sitelink menedzsment, stb.), annak is ellenőriztetni kellett a weboldalt a rendelkezésre álló eszközök valamelyikével. Tehát vagy újra be kellett szúrnia egy META sort, vagy egy üres, speciális nevű file-t kellett feltölteni a site gyökerébe. Ez azért se nem szép, ráadásul macerás is :)

Ezentúl máshogy lesz. Az a személy, aki ellenőriztette a site-ot, új felhasználókat is hozzá tud adni. Néhány dolog amit érdemes fejben tartani:

• Ahhoz, hogy új felhasználót tudjunk egy sitehoz adni, kell, hogy legyen egy delegált
  személy, aki már ellenőriztette a site-ot
• Az új hozzáadni kívánt személynek rendelkezni kell Google Account-al
• Ha az első ellenőrzést végző személy “nem ellenőrzötté” válik, akkor az összes hozzáadott felhasználóra is érvényes lesz

Az email cím hozzáadási lehetőséget a Dashboard-ról indulva, az adott weboldal neve melletti “Ellenőrzött” vagy “Verified” linkre kattintva érjük el.

Köszönjük a Google-nek, hogy meglépte ezt az apró ám annál hasznosabb lépést :)

Egykori kollégámat, Keresztúri Gergelyt faggatom, aki jelenleg az Isobar törökországi irodájában mint Head of Search dolgozik a keresőcsapat élén, előtte pedig a kirowski keresőmarketing üzletágának, az iProspectnek a vezetője volt, majdnem 3 éven keresztül.

Bemutatnád röviden a kinti keresőcsapatot, a feladataid és hogy min fáradoztok éppen?
Kicsi ellenben nagyon hatékony keresőcsapat van, ami belőlem meg egy igen nagy tudású kolléganőmből áll, illetve mostanában érkezik a harmadik kolléga is. A hazaitól erősen különböző felállásban dolgozunk itt, jellemzően három dolog teszi lehetővé, hogy a hazai méretű költést vezényeljünk ketten.

Egy: az ügyfélkapcsolatokat (preziket, riportokat, időnként még a terveket is) ügyfélkapcsolatos kollégák rakják össze, ezért tudunk a szakmai feladatokra koncentrálni.

Kettő: sok kampány esetén kampány menedzsment és bidding eszközöket használunk, ami lehetővé teszi a hosszú távú kampányok időben sokkal hatékonyabb kezelését.

Három: Sokkal nagyobb a piac, tehát az átlagos kampánybüdzsék is lényegesen nagyobbak, nem beszélve a keresési mennyiségekről. Időnként döbbenetes adatokkal találkozom.

Még a csapatról: az a beszédesebb szám, hogy az itteni isobar irodában 16-an foglalkozunk online médiával (csak média), meglehetősen feszes ütemben. Idén szerintem legalább 3-4 fővel kell bővüljünk, hogy tudjuk tartani az iramot. Jellemzően azért vagyok itt, hogy evangelizáljak (nem szeretem ezt a szót), search, PPC, performance marketing és social media témában. A költések bővülésének köszönhetően a keresős csapat is bővülni fog idén legalább 2 fővel, s valószínűleg lépni kell social media témában is.

Bevezetjük az iProspect brandet az itteni piacra is, tehát építkezés-építkezés a téma. Közben persze be kell szállnom kampányokat menedzselni, de ez meg a nyelvtanulás szempontjából kihívás – miközben megszólalni még csak a hibásan ragozott tőmondatok mentén tudok, már igen speckó szavakat tanultam meg a kampányokból, tudom, mi a keresőoptimalizálás, a téligumi, a lakáshitel-igénylés meg társai. :)

Nem nagyon találtam friss adatokat, egy 2007-es becslés szerint kb.37%-os az internetpenetráció az országban, és user számot tekintve olyan országokat előz meg Törökország mint Kanada vagy Ausztrália. Tudsz nekünk esetleg ennél frissebb számokkal szolgálni? Mit érdemes úgy nagy általánosságban tudni a török webről? Mi dominál, mit szeretnek a userek, stb?
Szoktam rajta viccelődni is megbeszéléseken, hogy eddig ahány míting, annyi számot hallottam az internethasználókról. A legtöbb kutatás egyébként 28 és 32 millió közé teszi a rendszeres használók számát, ami 36-42%-nak felel meg. Nem véletlen, hogy nincs konszenzusos szám, hiszen az országban az átlagéletkor 27,7 év (CIA World Factbook) és minden nap sok-sok ezer új internethasználó csatlakozik. A legtöbbet szerintem az mondd el az internethasználókról, hogy ma vagy holnap fogja átlépni a Facebook használók száma a 20 milliót, ezzel őrizve az ország 3. helyét a Facebook országok között.

Nagyon sok híroldal van hihetetlen olvasottsági adatokkal, de az internetezők fiatal kora miatt (plusz más miatt is, később) nagyon mennek a helyi videómegosztók, a játékportálok, zenei site-ok is. Meglepően sokan használnak Yahoos és Hotmailes e-mail címeket, de nagyon jön fel a Gmail is. A helyi freemail szolgáltatók erősen le vannak maradva. Megdöbbentő módon nagyon sok napilap van (szerintem legalább 30-40), ezek közül jónéhány igen nagy. Az olvasottsági adatok is elég jók, s látni embereket napilapokat olvasni. Az online médiát a klasszikus nagy média-konglomerátumok tarolták le, időben léptek, olvasottak a nyomtatott lapok online verziói. Függetlenek nincsenek, de ez megint másra vezethető vissza, itt minden nagy márka (helyiek és globálisak) családi vállalatbirodalmak kezében van. Érdekességképpen, miután a Google nem helyileg bocsátotta ki a számlákat, forintban többmilliárdra bírságolta az itteni APEH nemrégiben.

Nem tudom jelenleg hogy áll a helyzet, de volt régebben szó arról, hogy a kormány cenzúrázná a netet. Tudjuk, hogy törökország alapvetően egy szekuláris ország, (a lakosság 99%-a muszlim), de esetleg van ennek köze a valláshoz? Tapasztalsz olyan korlátozásokat, cenzúrát az interneten ami a valláshoz köthető?
Törökország egy muszlim ország, de amint mondod, a kormány alapvetően szekuláris, illetve próbálja keresni a balanszot a vallási irányítás és a szekularizáció között. Van tiltás, elég kemény, de ez teljesen másnak köszönhető: a YouTube-on anno megjelent egy Atatürk-öt (ő a modern Törökország megteremtője) gyalázó videó, s ekkor a kormány döntése után letiltották a Youtube-ot. Tudni kell, hogy a vallás fontos és jelentős, de van valami, aminek talán még ennél is nagyobb ereje van itt: a hazaszeretetnek, büszkeségnek, s Atatürk tiszteletének. (A Türk Bayragi – török zászló – Facebook csoport tagjainak száma 2 800 000, ami csak egy kicsivel van lemaradva a Galatasaray Facebook rajongói tábor (3 100 000) számától. A török zászlóra még külön törvény is van, tilos ruházatként használni, rálépni, vagy piszkosan mutatni többek között. Börtön jár érte.)

Hasonló okok miatt volt a MySpace is letiltva még egy évvel ezelőtt is, de azt azóta feloldották, s valószínűleg a Youtube-tiltást is fel fogják oldani hamarosan. Bár – hozzáteszem – igen könnyű megkerülni a tiltást, csak DNS-t kell váltani, igen sokan ezt teszik. Ez volt a másik ok, amiatt a hely videómegosztók óriásira tudtak nőni. Cenzúra nem lesz, Törökország egy felvilágosult, teljesen érthető és akceptálható elvek mentén szerveződő ország.

Milyen a keresőmarketing helyzete az országban? Tippem szerint az online költések jóval alacsonyabb százaléka helyeződik még erre a területre mint Magyarországon is akár, de gondolom itt is lendületesen bővül a piac. Nyitottak az ügyfelek a PPC illetve SEO nyújtotta lehetőségek felé?
A kép – mint minden más területen is – teljesen vegyes. Órási, szinte 100%-osan digitális büdzséket találunk az e-commerce-ben érdekelt hirdetőknél, sokan pedig még mindig az első lépéseikre készülnek ezen a területen. Igen, az online költések aránya lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. (Viszont más nagyságrendűek a kommunikációs büdzsék. :-)) Érdekes módon, Magyarország innen “nyugatra van”, sokkal közelebb minden szempontból a fejlett piacokhoz, technológiákhoz. Ugyanakkor, a blogomban pont ezt feszegettem: Magyarországon az online piac egy pár tucat személy és néhány cég munkájának köszönhetően messze a környező országok tudás és fejlettségi szintje felett áll, s ez engem is büszkeséggel tölt el.

Az ügyfelek itt alapvetően nagyon vegyes hozzáállásúak, de alapvetően inkább nyitottak az új dolgokra. Tekintve, hogy nem beszélem a nyelvet, néha azt is tapasztalom, hogy nyitottak lennének, csak “szégyellenek” összehozni egy-egy angol nyelvű mítinget, mert nem tudnának kérdezni. A search marketingben az a jó, hogy alapvetően könnyű eladni. Mindenki érti, tudja, miről szól, szeretne ott lenni. Az már más kérdés, hogy túljutnak-e a jelenléten és elkezdik-e üzletszerűen használni, azaz konverziókat mérni, arra optimalizálni, stratégiát alkotni – erre azt mondanám, hogy itt a hazai szintet látom körülbelül, sokan nyitottak erre és szívesen csinálnák, de egyelőre még nagyon kevés briefet kapunk világos és egyértelmű konverziós KPI-kkel. De mutatóban már vannak, egyelőre esettanulmányokat gyártunk belőlük. :-)

A PPC kint is jobban dominál mint a SEO? A Google Adwords hirdetési rendszerén kívűl vannak még jelentősnek mondható hirdetési hálózatok amikkel érdemes számolni?
Igen, van még három másik nagy rendszer. Természetesen Facebook PPC a következő méret, örülünk neki, hogy már közvetlen sales kapcsolatunk van feléjük, s azt csiripelik a verebek, hogy hamarosan lesz helyi irodájuk is. Ennyi felhasználóval egyébként már tegnap is késő lett volna. :-)
Két másik PPC rendszer pedig helyi, az egyik az AdKlik, a másik pedig a LinkZ. Mindkettő nagy eléréssel, profi technológiával és sales-szel. A blogomban pont ezekről készülök írni egy nagy összefoglalót, nem lövöldözöm le a poénokat. :-)

Idehaza a keresőoptimalizálás elég kétes megítélés alá esik, köszönhetően ez nem kicsit a rengeteg apró és megkérdőjelezhető tudású szolgáltatónak. Kint milyen az általános vélekedés a SEO-ról? Számolnak vele?
Itt nincs kétes megítélés. Durva lesz, amit mondok, de gyakorlatilag a török SEO piac mintha nem is létezne. Persze, vannak szolgáltatók – közel sem annyi, mint otthon – de ezek alapvetően nagyon kicsik és nagyon kevés közöttük a profi. Az AdWords árak még mindig rettentően alacsonyak szinte minden kategóriában, s olyan keresési volumenekkel párosulnak, hogy minden hirdető ide önti előbb a pénzt, szinte érthető módon.

A google.com.tr illetve a google.com jelentős részt hasít a keresőpiacon törökországban is, akadnak lokális helyi keresők amiket használnak még? Idehaza több szereplő is van új kereső fronton, kint is vannak próbálkozások?
Nem tudok próbálkozásokról (lehet, hogy vannak), de a Google messzemenően domináns. 95%-os részesedésük van, s az utánuk következő “legnagyobb” kereső (MyNet) mögé is AdWords hirdetések mennek. Gyakorlatilag nincs más. A Google-nek alapvetően jó az imidzse mind a felhasználók, mind a hirdetők körében, bár a helyi irodán (15 fő) érezni, hogy hasonló tréninget kaptak, mint a hazai kollégák. Ha szabad egy kritikát is megfogalmazni velük összehasonlításban, azt vártam, hogy a Facebook is hasonló tudást és szolgáltatási színvonalat kínál a közvetlen értékesítési kapcsolat esetén, mint amit a Google-nél tapasztaltunk, de ebben egyelőre csalódnom kellett.

Összefoglalva már az első itt töltött pillanatok óta azon töprengek, hogy mi az oka annak, hogy ebben az országban a világon a legfejlettebb technológia és elvárások békésen együtt tudnak élni az igen elmaradott, “múltszázadi” megoldásokkal, az élet szinte minden területén, s persze a digitális marketingben is. Nem egységes a fejlettség, hanem hihetetlenül széttagozódott, erősek a szélsőségek. A kérdésre (hogy miért) egyelőre még nem tudom a választ. :-)

Az erősödő spam és megszaporodó oldalfeltörések elleni harcban, tavaly novemberben már olyan üzeneteket is kaphattunk a Google-től, melyek az oldal által használt CMS rendszer újabb verziójáról adtak értesítést, ösztökélve ezzel a felhasználókat a frissítésre.

Tovább haladva a megkezdett úton, most további értesítésekkel bővűl a repertoár. Ezentúl az alábbi gyanús eseményekről is figyelmeztetést kapunk:

• Spam vagy zavaró felhasználó által létrehozott tartalom
• Nagy mennyiségű komment spam és zavaró fórum oldalak
• Feltétekezhető hack

Apró, de hasznos feature-ök ezek, amelyek eléréséhez csak annyit kell tennünk, hogy a Google Webmaster Central-ba belépünk, hozzáadjuk és verifikáljuk a site-unkat, beállítjuk a Message Forwardingot, és várjuk a leveleket.

Meglepő egyébként, hogy mennyien kevesen használják ki a Webmaster Tools által adott információkat, pedig honnan máshonnan kaphatnánk hiteles információkat a weboldalunkról mint magától a Google-től? Érdemes tehát foglalkozni ezzel, aki nem lépte még meg, az tegye meg!

A 2009-es Keresőmarketing Nap előadásait itt lehet letölteni.

Slideshow lehetőség a PicLens-es link alatt.

[View with PicLens]

1234...91011►