Csak röviden, ha esetleg a preziből nem jönne át: Sose essünk abba a hibába, hogy pusztán a látható jelek miatt “előz” meg minket a versenytárs/konkurencia. Túl kevés a látható és ismert faktorok hatása a teljes képhez! Nem a TITLE tagben duplán írt kulcsszó, vagy a tízzel több link miatt jobb ő mint mi. Lehet vizsgálódni, ötleteket gyűjteni, stb., de NE másoljunk, legyünk kreatívak és innovatívak! Az elég sokat tud segíteni ;)

HWSW cikk: Kontár SEO: fenegyerekek verik át a webmestereket

A megosztások többféleképpen történhetnek, vagy a weboldalon elhelyezett +1 gomb megnyomása után a felbukkanó buborékba tudunk saját szöveget írni a weboldalról kiszedett infó mellé, illetve az adott oldal URL-jét a Google+ felületére is másolhatjuk. (Most a különböző 3rd party megosztásokra nem térek ki, de ott is hasonló a szitu.)

A lényeg mindenhol ugyanaz, mégpedig, hogy a weboldalról benyalt szöveget nem tudjuk módosítani, csak törölni. Nagyon sok esetben hiányos és semmitmondó szövegek jelennek meg, a legcsekélyebb információt sem tartalmazva arról, hogy mi van az oldalon.

Igen, lehet áthidaló megoldást találni, kopizhatok az oldalról valami infót, de kinek van erre ideje?

A Google+ 3 féle módon szedheti ki a megosztott linkhez tartozó cím (title) és leírás (description) adatait. Plusz a képet!

• META adatok az oldalról (TITLE és META Description)
• Open Graph metaadatok
• Schema.org-os Rich Snippet

A TITLE és META Description ha ki van töltve az oldalainkon az már nagy segítség, bár ezek terjedelme véges. Általában innen jól kerülnek kivételre az infók.

A legnagyobb szabadságot azonban egy megfelelő – bármilyen – Rich Snippet (Mi az a Rich Snippet?) típus alkalmazása biztosítja, ahonna a name, image, és description tulajdonságokat veszi figyelembe a rendszer, és jeleníti meg a megosztásban Cím, Leírás és Kép gyanánt.

Én személy szerint azt mondom, hogy ne engedjük ki a kezünkből a kontrolt, ha tudjuk, akkor állítsunk be Rich Snippetet – Schema.org -, vagy legalább a TITLE és META Description legyenek rendesen kitöltve. Egyik fontosabb mint a másik egyébként is.

A következő két oldalon találunk sok infót a fent említettekről:
Google+ Webmester GYIK
+1 Button

Ellentmondásos viselkedés figyelhető meg a nagy (és persze kisebb) tartalomgyárak (Index, Origo, HVG, stb.) háza táján amikor a bővített kivonatokról esik szó. De ne rohanjunk ennyire előre! Miről is van szó? Kezdetnek egy prezentáció tőlem a tavalyi SuperSEO konferenciáról. Ezt érdemes bevezetőként átpörgetni, mert épül a poszt további része. (Ha a szöveg nem látható megfelelően, akkor van full-screen lehetőség!)

• Lett időközben a jelentősebb (Google, Bing, Yahoo, Yandex) keresők által támogatott adatjelölési séma. Ez a schema.org alatt érhető el, nagyon sok támogatott adatípussal. Magyar nyelvű bevezető, ismertető itt olvasható: schema.org GYIK
• Bár a Microformats és RDFa jelölés is támogatva van, a Microdata a HTML5 miatt valószínűleg elterjedtebb lesz, de alapvetően bármelyiket választhatjuk.
• Gyakori probléma, hogy azért nem jelennnek meg a felcímkézett adatok, mert a tartalom a felhasználó elől rejtve van. Pl. egy recept esetében jelölöm az elkészítési időt, ám a weblapon a felhasználó ezt nem látja
• Pozitív, hogy egyre több oldal kezdi el használni ezeket a jelöléseket, én is egyre gyakrabban “botlok” bele ezekbe, ám vannak olyan szereplők akiknél egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem lépnek, hiszen minden adott.

Hasznos infók az alapokról! Kezdd itt!

További két hasznos oldal a rich snippetekkel most ismerkedőknek:

Bővített kivonatok (mikroadatok, mikroformátumok és RDFa)
Bővített kivonatok a Google Webmester Súgó fórum társhonlapján magyarul!

Kérdezz-felelek

Múlt hét pénteken volt egy Google Webmaster hangout Google+ -on, ahol további néhány kérdésre sikerült választ kapni a témában. Talán hasonlók másokban is megfogalmazódnak/megfogalmazódtak már:

Kinek jelenthetnek meg a rich snippetek? Ugyanúgy esélyes erre egy kisebb blog is vagy először a “piac” nagyobb szereplői, hangsúlyos oldalai vannak előnyben részesítve?
Mindenki ugyanolyan esélyel indul, de azért azt érdemes szem előtt tartani, hogy ha van pl. egy blogod, ahol jellemzően tech cikkeket közölsz, ám egyszer véletlenül a kedvenc kajád receptjét kiteszed és felcímkézed, ez nem biztos, hogy “sikeres” lesz, mivel a weboldalnak az alkalmazott adatjelölésre – jelen esetben recipe – nagyon relevánsnak kell lenni. Ennek a kritériumnak sokkal jobban megfelel egy receptes oldal vagy egy gasztro blog.

A Schema.orgon elérhető formátumoknál nincs feltüntetve, hogy azok elérhetőek-e egy adott országban. Ezekre hogy érdemes gondolni? Bátran alkalmazzak egy jelölést, aztán egyszer majd megjelenik? A roll-out gondolom mindig az USA-ban kezdődik. Érdemes figyelni a Google Webmestereknek szóló blogját ezügyben?
Az adott sémák megjelenítése általában mindig az amerikai felületeken  indul – bár ez keresőfüggő  -, de szépen lassan vezetik be ezeket mindenhol. Ha van kereslet, lesz “kínálat” is, tehát jó ha proaktívak vagyunk. És igen, érdemes szemlézni a következő blogokat az újdonságok miatt:

http://insidesearch.blogspot.com/
http://googlewebmastercentral.blogspot.com/

A Rich Snippet Testing Tool-ról lehet tudni, hogy mikor fogja támogatni a Schema.orgos jelöléseket?
Az ellenőrző eszköz fejlesztése folyamatosan történik, konkrét dátum még nincs arra nézve, hogy mikor lesz minden leíró megjelenítése támogatva, de dolgoznak rajta.

Van valami limit egy 10 elemes SERP-ben a rich snippetek megjelenítések mennyiségére?
Nincs limit, ha a rendszer úgy ítéli meg, akkor megjelenhet mindenkinek.

Szemléletes példája ennek a kérdésnek: https://www.google.com/#q=blueberry+muffins

Mi a “baj” a nagyokkal?

Ahogy a poszt elején említettem, furcsa – legalábbis számomra – néhány szereplő hozzáállása az említett területhez. Egyrészt ezeken a helyeken árgus szemekkel figyelik a Google által hozzájuk hajtott forgalmat – igénylik is ezt nagyon -, másfelől viszont iszonyú lassan mozdulnak és reagálnak az újdonságokra. Pedig nyilván mindenhol vannak szakemberek, akik figyelik a keresők háza táján bekövetkezett változásokat, és javaslatokat tesznek azok kivitelezésére. (Ok, tudom, hogy egy mamut méretű cégnél ez nem egyszerű – valamiért a tengeren túl ez is működik -, de itt most már lassan évek telnek el anélkül, hogy bármi történne.) Pedig a látogatóért folytatott versenyben, amikor neve nincs aggregátor oldalak is viszik a kontentet és a látogatót, azt hiszem meg kellene ragadni minden lehetőséget. Ennek egyik eszköze lenne pl. a “rel=author” markup. (Meg úgy alapvetően az összes rich snippet!)

Ezt a nyár elején tolta ki a Google, azóta pedig a találatok közt is felbukkannak már, mint pl. itt is látható:

A “google panda update”-re kerestem rá, és a snippetben Danny Sullivan mosolyog ránk, mint az adott cikk szerzője. De miért is jó ez nekünk? Egyfelől vizuálisan kiemelt a találat – mint az összes többi jelölés esetében is, ezért is rich snippet a neve többek közt -, ami vonzza a szemet. Másfelől ha ismert a szerző vagy a weboldal, akkor sokkal szívesebben kattintom le, mert tudom, hogy ez az arc jókat ír és vágja a szakmát. Autoritás és bizalom. Fontos mindkettő!

További infók a rel=author jelölésről

Authorship markup and web search
Author information in search results
Authorship / Szerzőség(magyar nyelvű segítség

Friss: Tegnap jelent meg a Google Webmestereknek szóló blogján – link fent említve -, hogy a rel=author -al kapcsolatos statisztikák elérhetőek lesznek a Google Wemester Eszközök felületén is. Láthatjuk, hogy mely oldalaknál jelent meg ez a “kiemelés”, mennyien kattintották le, stb. Egyelőre ez még nem érhető el mindenkinek, de hamarosan láthatjuk majd. Clicks and impressions for authors

Végszó

Hatalmas ziccert hagyunk ki ha nem igyekszünk kihasználni a rich snippetek adta lehetőségeket. Mert itt nem azzal kell sakkozni, hogy vajon “ha 10 századmásodperccel csökkentem az oldal betöltődési idejét, akkor jobb helyezésem lesz?”, hanem nyilvánvaló, egyértelmű előnyeink származnak belőle.

És igen, Google+ profil szükséges hozzá. Kinek nincs? És igen, idehaza egyelőre még nem jelenik meg minden típus a keresőben. Vágom. De meg fog! És mi minél hamarabb használjuk, annál hamarabb lesz nekünk. Apróság, mint ahogy az implementálása is. De ez, és a preziben is említett vagy a Schema.orgon megtalálható jelölélesek mind-mind lehetőségek. Amikkel egyelőre még csak nagyon kevesen élnek. Jó lenne pedig! Nem csak sírni, hogy kell a forgalom.

http://insidesearch.blogspot.com/
http://googlewebmastercentral.blogspot.com/

Google+ profil, webkamera és mikrofon erősen ajánlott, ezekkel pörgősebben megy az eszmecsere, de ne keseredjen el az se akinek épp nincs ilyen, a Hangoutra ezek nélkül is benézhetsz, fülelni lehet, írni pedig csetten.

A múlt heti alkalomra Gary készült egy prezivel, – Diagnosing website crawling and indexing issues -, ezen akkor nem mentünk végig, talán most folytatjuk. (Ha hétvégi házi volt, akkor benéztem :) )

Szóval gyertek ha érdeklődtök, legalább egymást is “megismerjük”, és lehet okosodni jól. Laza péntek délutáni cucc.

Ha lemaradsz akkor se aggódj, reméljük lesz még alkalom. Vagy pedig látogasd meg a Google webmesterek magyar nyelvű fórumát!

Időpont: 2011.12.02 péntek, 15:00 óra, Google+

Elég sokszor botlunk bele olyan ajánlatokba, amik meglepően olcsón, de inkább a szakmai kompetencia teljes hiányában kínálnak keresőoptimalizálási szolgáltatást.

Az ár az még csak hagyján, ez egy változó faktor, ám a felelőtlen ígéreteken elég könnyű átlátni.

Vannak saját tapasztalatok, illetve a neten nem nehéz ilyeneket találni, de úgy gondoltam, hogy a mintavételezést segítheti ha különböző, másokkal megtörtént – és vélhetően igen csak érdekes – eseteket is próbálok gyűjteni.

Ezért arra kérlek titeket, ha volt már tapasztalatotok olyan keresőoptimalizálást kínáló személyel, aki garantált helyezést ígért, kétes technikák használatára buzdított, vagy érezhetően bullshit szaga volt a dolognak, akkor írjátok meg nekem. Vagy ide kommentbe, de jöhet emailben is a istvan.turk at gmail com címre!

Természetesen nem kell megnevezni az illetőt vagy céget akivel a rossz tapasztalat esett, a lényeg a rossz példák gyűjtése lenne!

A terv az, hogy szemlézem és véleményezem őket: mi velük a gond, és mire érdemes figyelni?!

Előre is köszi mindenkinek a segítséget!

Minden remek előadót nem akarok felsorolni, a lista magáért beszél a konferencia oldalán: Superweek 2012

A program tehát ütősnek igérkezik, a helyszín fantasztikus – tényleg! -, a téma menő, ilyen rendezvény nincs egy másik az országban,
de még a környező államokban sem, szóval nehéz lenne rosszat írni. Főleg a tavalyi után, ami egybehangóan az év rendezvénye volt, de most
majd übereljük! :)

Nézd meg a programot, és jelentkezz!

2 hetes iráni utazásom első napján volt szerencsém meglátogatni a teheránban megrendezésre került Digital Media Expo-t, ahol a helyi játék és mobil alkalmazás fejlesztők, telekommunikációs cégek, a kormány Cyber Police “alakulata” és megannyi az internethez és kommunikációhoz kapcsolódó csoport vett részt. Természetesen külön standokon kapott helyet a kormány megannyi szerve, és voltak szép számmal – igen csak igényesen megcsinálva – installációk arról, hogy a számítógépes játékok miért és hogyan teszik tönkre az életünket, mennyire rendszerellenesek, stb. stb. Vicces volt látni a “veszélyes” játékok közé sorolt Grand Theft Auto-t vagy a Spore-t, de a Sims-en és Harry Potteren is jókat kuncogtam :)

Volt egy külön alagútban berendezett rész is, ahol a különféle Google szolgáltatások voltak szemlézve. Ezekből mutatok párat (ahol fárszi a szöveg, oda kértem segítséget :)

A Google Analytics is rossz, mert megfigyel, adatokat gyűjt.

2011. január 19-én a Google elérhetővé tett néhány szolgáltatást iránban, amik korábban bannolva voltak (Google Earth, Chrome, Picasa).
Really, doesn’t imperialism (or colonization) smell like service?!

Beware that google+ doesn’t hang us with its circles!

Did you know that each click you make on the internet has an income of 6.5 cents for the site you are visiting?!
With that in mind, how much do you think goes into the account of sites like google and facebook from iranian users?!

Egyébként a Facebook is kapja az ívet odakint, bár itt kevesebb plakát “szólt róla”. Bannolva is van, bár ennek ellenére is 17 millió iráni használja a Facebookot. Tiltólistán van a Flickr is, a hvg.hu, az index.hu, legalábbis ezeket néztem. Foursquare, Instagram és origo.hu viszont mennek gond nélkül.

Egyik iráni barátom vélemény erről az egészről: People over here are quite good at detecting government bullshit and propaganda in general. This means that people who saw these posters either knew the truth, didn’t care about the subject or could smell the bullshit!

A Google Plus egyébként meglepő módon általában működött, már ha volt az embernek elég ideje, hogy kivárja amíg betöltődik. Ami feltűnt viszont, hogy a nagy szidalmazás ellenére, nagyon sok helyen a Google által biztosított Public DNS-ek IP címei voltak megadva nameserver-ként, olyan helyeken is mint az Imam Khomeini repülőtér, vagy egyéb erősen kormányhoz köthető helyszínek.

Írtam magyar szöveget a videóhoz, és a Universal Subtitles segítségével rátettem. Ez amúgy nagyon kézreáll ha valakinek esetleg szüksége lenne ilyesmire.

Mutassátok meg egy teljesen laikusnak, és lássuk mit szól hozzá :)

Mérni kell!
Sajnos nagyon sok helyen találkozom még azzal a felelőtlen hozzáállással, hogy az online aktivitást nem mérik megfelelően. Pedig soha ennyi adat nem állt még a rendelkezésünkre, és a régi “faith based” alapú elszámolást felválthatja valami konkrét, pontosan számolható, precízen beállítható és alkalmazható rendszer. Enélkül felesleges pénzkidobás és erőlködés az egész, azt pedig senki nem akarja. Megtérülést szintén számolhatunk jól, nem nehéz ez, csak neki kell veselkedni. Avinash Kaushik számomra kedvenc mondása már egy fokkal tovább megy ezen, az adatok aggregált formában való vizsgálatát ekézi, és jól is teszi. Mit érünk azzal ha azt mondjuk, hogy volt 100.000 látogatónk? Frankó nagyon, szép szám, de mennyi időt töltöttek el az oldalon? Hány oldalt néztek meg? Végrehajtottak valamilyen makro vagy mikrokonverziót? Szűrjük és szegmentáljuk őket? Nem?! Pedig kéne.

Mindezen feladatok elvégzésében a Google Analytics eddig is hasznos társ volt, mérhetetlenül sok képességgel. Mobile & E-commerce tracking, custom reports, custom variables, advanced segmentation, stb.

Eddig nem láttuk a teljes képet
Akármilyen jó is volt az eszköz a kezünkben, a teljes képet nehezen láthattuk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a teljes képet soha nem is fogjuk látni. Nem fogjuk tudni mérni, hogy egy-egy döntésben pl. mekkora szerepet játszott az, hogy egy sörözés alkalmával említettem egy terméket, jó dolgokat mondtam róla, felkeltettem a partner érdeklődését, aki aztán majd vásárlásra adta a fejét.

Last-click attribution
A széles körben elérhető analitikai megoldások az úgynevezett last-click attribution modellel dolgoztak, vagyis minden értéket annak a csatornának adtak, amelyik az utolsó volt a konverziós folyamatban. Ezt láttuk eddig is a Google Analytics-ben. Bár ezt használtuk és fogadtuk el, a legtöbben tudtuk, hogy egy konverziós folyamat nem egy csatornából áll, sokkal de sokkal több touch point lehet, időben eltolva.

Köszönhető ez a több csatorna annak, hogy folyamatosan új lehetőségek, felületek, megoldások bukkannak fel, elég ha csak a közösségi média, vagy a search megjelenésére gondolunk. Pár évvel ezelőtt még egyik sem hasított ekkora szeletet mint most. Változnak a felhasználói szokások is, ezekről ad nagyon jó képet a Google nem olyan régen megjelent egyik tanulmánya:
Beyond last click: Understanding your consumers online path to purchase

Egy konverziós folyamatnak ahogy említettem, több eleme is lehet, melyek mind a konverziós ösvény – path – elemei, segítik egymást, egymásra hatnak, stb. Nagyon egyszerű ezt egy példával szemléltetni. A felhasználó kap egy email hírlevelet amiben egy termékről vagy szolgáltatásról tájékoztatjuk. Megjegyzi a márkanevet, majd három nappal később a Google-ben végez egy keresést, ellátogat a weboldalra, ahol szemügyre vesz több terméket is, informálódik majd távozik. Újabb 2 nap elteltével immáron vásárlási szándékkal keres a pontos termék nevére, majd lekattintja az általunk futtatott PPC hirdetést, vásárol, konvertál. Ez egy nagyon egyszerű eset, de életszerű teljesen, biztos velünk is történt már hasonló.

Az eddigi rendszerekkel a felvázolt esetben a PPC csatorna kapta meg a konverzióért “járó” elismerést, mást nem is láttunk nagyon. (Egyébként volt lehetőség a first-click modell beállítására is Google Analytics-ben korábban)

Multi-Channel Funnels
A Multi-Channel Funnels ezzel a régi gyakorlattal ellentétben megmutatja nekünk a konverzióhoz vezető ösvény (path) összes elemét (touch) egy 30 napos időkeretben. Használatához a Google Analytics új felületének használatára – ugye mindenki azt tolja már? -, valamint goal és/vagy e-commerce mérésre van szükség. (Az adatok jelenleg egy pici csúsztatással érkeznek!)

Áttekintés
A felület egyszerű mint az ásóbot, minden ismerős, csak van néhány új fogalmunk, és persze új értékeink, melyeket nem árt értelmezni.

Az Overview menüpontban egy gyors áttekintését láthatjuk az egyes csatornáknak, annak, hogy egymásra milyen hatással vannak. Ez ilyen tipikus prezibe való stat a főnöknek, a Venn diagramok teszik a dolgukat, szépek, érthetőek.

Az Assisted Conversions pontban azt látjuk, hogy a konverziók elérésében milyen segítséget nyújtottak egymásnak az egyes csatornák. Assist minden csatorna, ami része a konverziós útnak, de nem vele fejeződik az be, vagyis nem az utolsó. Ergó lehet az első, második, harmadik, stb. elem, DE nem az utolsó!

Ebben a riportben kiderülhet, hogy vannak ám csatornák amiket éppen alul, vagy felül értékeltünk. Példál az egyik csatorna elég kevés konverziót mutatott eddig, viszont most az új rendszerben felfedezzük, hogy asszisztált 10x annyi konverzióhoz. Azt hiszem elég más szemmel fogjuk nézni a jövőben :)

First-click interaction elemzésre is van itt lehetőség, vizsgáljuk azt is!

A Top Conversion Paths az egyik leglátványosabb riport. Itt láthatjuk a konverziós útvonalakat és azok szereplőit, hatékonyságuk szerint. A riportban – a többiben is – a szokásos módon kereshetünk, szűrhetünk, szűkíthetünk csak Adwords-re, illetve a konverziós ösvényben részt vevő csatornák számára is. Ez elég egyértelmű és adja magát, nem is akarom túlragozni.

A Time Lag riportban azt tekinthetjük meg, hogy egy-egy konverzió mennyi idő alatt történt meg, milyen arányban konvertálnak azonnal, napokkal vagy hetekkel később a látogatók! Ha hosszú a folyamat, akkor lehet iparkodni a kreatívok módosításával, felhívóbb szövegekkel, stb.

A Path Length alatt az útvonalak hosszáról kapunk információt a konverziókhoz viszonyítva.

Egyedi csoportok létrehozása
Érdemes ezt is használni, hiszen az előre definiált csatornák mellé mi is vihetünk fel sajátokat, vagy szerkeszthetjük a meglévőket. Pl. adhatunk hozzá helyi illetőségű közösségi oldalt, helyi keresőt – ja, azt itthon nincs ;) -, stb. Csinálhatunk külön a branded vagy non-branded kulcsszavainknak is csoportokat, amik aztán szépen meg fognak jelenni nekünk, és vizsgálhatjuk hogyan járultak hozzá vagy vezettek a konverzióhoz. Ismerkedjünk ezzel a lehetőséggel, és ne felejtsük el használni!

Attribúciós modellek
A legszebb rész az egész történetben! Fríss és ropogós, a tömegek számára ismeretlen, kevés a szakirodalom, a tapasztalat, és csak kevesen merik használni. Eddig ahogy említettem a last-click modell-t használtuk – kényszerűségből -, és elégedettek is voltunk vele. Mi van azonban, amikor azt látom, hogy a konverziós ösvények több csatornát is tartalmaznak, nem illene vajon ezeknek a csatornáknak is értéket adni? Dehogynem! De melyiknek? :)

A következő ismert modellek vannak:

• last-click
• first-click
• split
• even
• custom

Nem tudok itt általánosságban sem, és máshogy sem útmutatód adni, hogy melyiket használjuk. Az attribúciós modell kiválasztásához képben kell lenni a bizniszünk működésével, annak sajátosságaival, a büdzsékkel. Csak ezek ismeretében tudjuk jól és pontosan meghatározni, hogy az egyes csatornák közt hogyan osszuk szét az értékeket. Persze először azonosítsuk, hogy van e attribúciós problémánk, lehet, hogy nincs is. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inlább ne is csináljunk semmit, ettől még iszonyú hasznos lesz az információ amit kapunk a Google Analytics-től.

Amire a többcsatornás útvonalakkal kapcsolatban érdemes figyelni
Struktúráltan és egyértelműen paraméterezzük a kampányunk URL-jeit, legyen ez display, adwords, organic – igen, ez is kampány -, vagy más. Ennek segítségével nagyon szépen láthatjuk, hogy pl. egy adott időszak melyik kampánya milyen hatással volt a konverziókra. Nélküle viszont csak nagy általánosságokban látjuk, ami nem jó.

Amennyire tudjuk, az offline csatornákat is próbáljuk mérni! Hogy? Vanity URL-ek TV és print hirdetéseknél, külön kupon kódok, stb. Vagyis tudjuk szétválasztani, hogy az adott URL csak és kizárólag itt és itt jelent meg, máshonnan nem tudhatják azt. Ezzel már egy fokkal beljebb vagyunk!

Zárásként
A Google Analytics Multi-Channel Funnels képessége nagyszerű, hiánypótló és olyan új lehetőségeket ad a kezünkbe, melyekkel élni kell. Használjuk tehát , ismerkedjünk vele. Mint ahogy magával a Google Analytics-el is ha eddig nem tettük.

Köszönöm a figyelmet! :)

Szakértői blog kategória: kiket választott a zsűri?

Egyfelől köszönöm szépen a közönségszavazatokat, és örülök a zsűri “ítéletének”, miszerint a legjobb 10-be is sikerült bekerülni, sőt – lehet ezt még fokozni? :) -, a dobogós hely is meglesz, de hogy melyik, az majd csak a szeptember 8.-i átadón derül ki.

Szeretnék gratulálni az összes többi indulónak és helyezettnek is, további jó blogolást kívánva nekik!

Szóval ha így elégedett vagy az itt folyó szövegeléssel és tartalommal, akkor kérlek rövid mérlegelés után ezen a szent helyen pattints rám egy voksot, hogy örüljek! :) (A Flattr gombot is lehet ám nyomkodni! :)

Köszi!

Szeptemberben lesz egy MarketingExpo nevű rendezvény, melynek a programjai között a következő előadás bevezetője olvasható:

Titkos “fenegyerek” előadó: Hogyan tüntesd el a konkurenseidet a webről?
A keresőoptimalizálás már a múlté – ismerkedj meg az új stratégiával: a kereső-dominanciával! Ha idegesített már Téged, hogy a keresőszavaidra nem a Te honlapod az első, vagy hogy egy kókler konkurensed is ott van az első találatok közt, akkor ezt az előadást látnod kell! Ki az előadó? Annyit elárulhatok Neked, hogy az egyik projektjében nemrég csinált 26 weboldalt, több ezer(!) aloldallal, amelyhez lefoglalt 500 különböző domain nevet(!), csak hogy kikísérletezzen egy módszert. (Megjegyzés: a módszer legális, még a Google sem tiltja, sőt – de eddig csak néhány bennfentes alkalmazta) – most megismerheted Te is – csak a Marketing Expón!

A bevezetőt Nebehaj Viktor, a Google – Search Quality osztályának menedzsere osztotta meg Google Plus-on, és elég nagy vihart kavart. Voltak mellette és ellene is felszólalók szép számmal.

Viktor egyértelműen kifejti, hogy ez a megoldás problémás, idézem:

A webmestereknek szóló irányelveink egyértelműen tiltják ezt a technikát, és a használatának következményei vannak. Amikor valaki ilyen “megoldást” akar eladni, mindig tegyük fel ezeket a kérdéseket:

• El merném mondani versenytársamnak, hogy milyen technikát alkalmazok?
• Segíti ez a felhasználókat?
• Akkor is ezt tenném, ha a keresőmotorok nem is léteznének?

Az alábbiakban a poszthoz kapcsolódó kommentjeimnél részletesebben is összegyűjtöttem, hogy személy szerint ezzel a technikával mi a bajom, miért nem alkalmaznám, illetve miért érzem úgy, hogy ez egy hibás és rövid távú megoldást “szolgáltathat” azoknak, akik ezt igénybe veszik.

Az előadás bevezetője merész hangvételű, picit már szenzációhajhász kategóriát súrol, amely mögött a legkevésbé sem látszik professzionalizmus. Sajnos szakmai ismereteik hiányában egy kkv-nak szervezett rendezvény látogatói egy olyan csodafegyvert látnak majd benne, amivel a “kókler” konkurenseit kinyomhatják a keresők találati listájából. “Fenegyerek”, “eltüntetni”, “néhány bennfentes”, ezek mind szép szavak, ráöntik a varázslat mázát a tevékenységre. De mire is?

Keresőoptimalizálás a kommandósok közt már nincs, helyette bevezették a keresődominancia kifejezést, ami azt jelentheti, hogy a felhasználó keres valamire, és a találati listában nem lesz az első 1-2 oldalon más – vagy jellemzően más -, csak az ő “érdekeltségünkbe” tartalmazó weboldal. Jelen esetben 26-ot említenek. (állítólag 500 lefoglalt domainből kiválasztva… ezek egy évre 1 millió forintot kóstálnak alsó hangon. Vajon a kísérlethez kellett általában, vagy kifejezetten az adott projekthez?)

Az én értelmezésemben tehát született 26 weboldal, több ezer aloldallal, célozva valamilyen kifejezésre / kifejezésekre, abból a célból, hogy az adott területet letaroljuk, esélyt sem adva a konkurenseknek, hogy megjelenjenek.

26 domain, több ezer aloldal. Ha szakember kezeli, mi is a dolga ezekkel?

• Az oldalakat hajtó motorokat installálni és konfigurálni, karbantartani kell
• Fogok tudni mind a 26 domain több ezer oldalára egyedi és releváns tartalmat tenni? Fogunk tudni mindig friss tartalommal előállni?
• Ki fogja követni és elemezni a Webmaster Tools és a Google Analytics adott site-okhoz tartozó adatait?
• Fogok linket építeni és fogok külön-külön az oldalakra linkeket kapni?
• Valóban releváns egy vagy több kulcsszóra célzok, saját magamnak csinálok konkurenciát ezzel, és kannibalizálva a forgalmamat?

A fenti kérdésekkel nem is kell foglalkoznom, hiszem majd valaki havi párezer forintért megcsinálja nekem? Én ezt tényleg elhiszem?

Ezt a rengeteg időt és energiát miért nem a már meglévő oldalamba fektetem, építvén a brandet, és olyan információt és szolgáltatást nyújtva a látogatóimnak, ami számukra is értelmes és értékes?

Miért nem veszek igénybe a körbelinkeléses mutatvány helyett más marketing megoldásokat is a brand és a szolgáltatás megismertetése érdekében?

Ja, hogy akkor a konkurencia is felbukkan a találati listában? Akkor inkább érdemes lenne megnézni, mit tehetünk, hogy jobbak legyünk náluk.

Az a “szakember”, aki azt állítja, hogy rövid időn belül majd mind a 26 domainem – vagy akár 3-4 – alatt elterülő tartalom egyenlően kúszik fel, és üt ki mindenkit aki elé kerül, a következőket teszi:

• átvágja az ügyfelet
• nem ismeri a Google működését a legkevésbé sem

Mit tesz a “fenegyerek” amikor a Google irányelvek megsértése miatt “gondok” adódnak? A gonosz Google-re fogja az egészet, így rontva tovább a valódi SEO hitelességét?

Szóval mielőtt elvakítana minket a “minden kulcszóra első leszek, a konkurencia pedig éhenhal” szellemisége, tegyük a következőket:

• kérdezzünk rá egyéb szakembereknél a módszer hatékonyságára
• ne black-hat SEO-val, megkérdőjelezhető megoldásokkal akarjunk sikereket elérni, hanem valódi, piacképes szolgáltatással

Ez a videó Matt Cutts prezentálásában egy hasonló szituációt elemez, hasonló végkövetkeztetéssel:

Does selling the same product on three different domains look spammy?

A témához kapcsolódóan pedigitt találhattok még érdekességeket:

How important is it to have keywords in a domain name?

What’s your opinion on microsites?

A kezdetek kezdetén még manuálisan submitolták be az emberek a keresőkbe az oldalaikat, ám az utóbbi időben ez a tevékenység eléggé kikopott már, bár mindig vannak olyanok akik ezért még pénzt is képesek elkérni.

Aki nagyon türelmetlen volt, az kísérletezhetett – Googlebot csalogatás PubSubHubbub-al, Új sitemap formátumok -, de egy jó sitemap és pár link elhelyezése mindig meghozta a kívánt eredményt, és a Google elég jó munkát végez amúgy is.

Szóval a feltérképezés egyre gyorsabban megy, és az indexelés is frankón pörög, hála a Caffeinne-nek is, amiről ha valaki nem tudná mi is ez, az ebből a rövid videóból megtudhatja, csak hogy elkanyarodjak az eredeti témától :)

Mostantól lehetőségünk van új, vagy már korábban indexelt, de időközben változott URL-eket a Google Webmaster Tools-on keresztül beküldeni!

A folyamat a következő:

A Diagnostics/Diagnosztika alatt található Fetch as Googlebot/Megtekintés Googlebotként menüpont alatt megadjuk annak az oldalnak a címét, amit szeretnénk ha feltérképezésre kerülne.

A Fetch as Googlebot már régóta a kelléktárban szerepel, segítségével meg tudtuk nézni, hogy a weboldalunk egy-egy tetszőleges oldalát hogy “látja” a Google robotja, milyen státuszkódot ad, megjelenik e minden ami szeretnénk, stb.

Ha ezután a lépés után sikerrel járunk, akkor megjelenik újdonságként a “Submit to Index”, amire bátran bökjünk rá.

Ezek után megadhatjuk, hogy teljesen új, vagy már korábban indexelt, és csak tartalmilag módosult egyedi URL-ről van szó, vagy egy olyanról, amit szeretnénk a kapcsolódó oldalakkal együtt feltérképeztetni. Ebben az esetben a megadott URL lesz a kiindulópont!

Ha megvagyunk, akkor kapunk egy üzenetet a művelet elvégzéséről, és annak időpontjáról.

Fontos limitációk:

• A beküldés után 1 napon belül sor kerülhet az újbóli feltérképezésre
• 50 egyedi URL beküldési limitünk van egy hétre, és 10 olyané amely indexelése a kapcsolódó oldalakkal együtt történik. Ezek számát mindig látjuk a felületen.
• Az, hogy ezt megcsinálod, nem jelent semmit, vagyis a Google fenntartja a jogot, hogy nem minden beküldött URL kerül feltérképezésre

Marad természetesen a régi procedura – ami ugye tök jól működik -, szóval a már jól bevett utakon alapvetően nem kell változtatni, de ha mégis akad egy-egy olyan módosított oldalunk amire jó lenne kicsit odahatni, vagy pl. egy teljesen új szekciót indítottunk az oldalunkon, akkor lehet ezzel próbálkozni. Szóval ahogy a hivatalos blogposzt írja is, nem kell őrült módjára most ezen a felületen keresztül elkezdeni beküldözgetni az URL-eket.

Amennyiben egy olyan URL-t szeretnénk beküldeni, amely site-ja nincs verifikálva, akkor egy publikus felületen keresztül is megtehetjük, a fenti limitációkkal. Crawl URL public form

A hivatalos bejelentés itt olvasható: Submit URLs to Google with Fetch as Googlebot

Mi a baj a paraméterekkel?

Felhasználói szempontból nem sok, bár az értelmezhetetlen és hosszú URL-eket nézzük az sem valami szívderítő, ám a keresők szempontjából ennél komolyabb a történet.

A legfőbb gond a duplikáció. Azok miatt a paraméterek miatt, amik az oldal tartalmát nem befolyásolják – pl. ár vagy név szerinti rendezés -, a kereső több címet térképez fel, ahol pontosan ugyanaz a tartalom található.

Egy példa:

• http://www.xxxxx.hu/konyv/sport_termeszetjaras/atletika/
• http://www.xxxxx.hu/konyv/sport_termeszetjaras/atletika/?ord=ar_asc
• http://www.xxxxx.hu/konyv/sport_termeszetjaras/atletika/?ord=szerzo

A Google álláspontja ezzel kapcsolatban a következő:

Az azonos tartalommal bíró oldalak feltérképezésével és indexelésével nem használjuk ki hatékonyan forrásainkat. Ez behatárolhatja, hogy hány lapot tudunk feltérképezni az Ön webhelyén, és az indexünkben lévő duplikált adatok visszavethetik oldalának teljesítményét keresési találataink között.

A GWT-ben 2009 óta tudtuk már a weboldalunkhoz tartozó paramétereket kezelni, először csak a figyelembevétel illetve kizárás lehetősége volt, később már mi magunk is megadhattuk, hogy egy paraméter esetében melyik értéket tartalmazó URL-t vegye figyelembe.

Most pedig ahogy azt a bevezetőben írtam, ott tartunk, hogy a paraméterek kapcsán definiálhatjuk a viselkedésüket, és hogy ennek fényében hogyan térképezze fel őket a Google. Vagy egyáltalán ne is foglalkozzon velük.

Mielőtt belemennénk mélyebben, felhívom én is a figyelmet, hogy ezeknek a beállításoknak a nem megfelelő alkalmazásával viszonylag komoly gondokat lehet okozni a weboldalon, mármint ami a kereső indexes jelenlétét illeti. Szóval csak óvatosan, tájékozódjunk, kérjük ki egy fejlesztő vélémenyét, vagy ahogy az meg lehet adni, bízzuk a Google-re a döntést.

A paraméterek kezelése ezúttal külön menüpontot kapott, mostantól a Site configuration > URL parameters alatt találjuk. A listában azokat a paramétereket láthatjuk amiket a Google azonosított már, de van természetesen új felvitelére is. (A képen a seoblog.hu paraméterlistája.)

Az alapbeállítás mindenhol az, hogy a Google bízzuk a döntést.

(Katt a képre a nagyobb verzióért!)

A paraméterek esetünkben alapvetően 2 dolgot tehetnek, vagy megváltoztatják az oldal tartalmát, vagy pedig nem (lyen paraméter lehet például a sessionid).

Ez utóbbi az egyszerűbb eset. Ha ezt választjuk, több teendőnk gyakorlatilag nincs is.

(Katt a képre a nagyobb verzióért!)

Ha a paraméter megváltoztatja az oldalunk tartalmát, akkor picit már több lehetőségünk van a beállításokra.

(Katt a képre a nagyobb verzióért!)

Első lépésben meg kell adnunk, hogy milyen jellegű a változtatás a tartalom tekintetében. A Google URL paraméterek súgó oldala a következő definíciókat adja, ez idézem:

• Sorts / Rendezések (például sort=price_ascending): Megváltoztatják a tartalom megjelenítésének sorrendjét.
• Narrows / Szűrés (például t-shirt_size=XS): Szűri az oldal tartalmát.
• Specifies / Meghatározás (például store=women): Meghatározza az oldalon megjelenített tartalomkészletet.
• Translates / Fordítás (például lang=fr): A tartalom fordítását jeleníti meg.
• Paginates / Lapszámozás (például page=2): Egy hosszú cikknek vagy adatsornak egy meghatározott részét jeleníti meg.
• Others / Egyéb: A fent leírtaktól eltérő módon változtatja meg a tartalmat.

Aztán szabályozhatjuk, hogy miként térképezze fel a Google az ezeket a paramétereket tartalmazó URL-eket.

Let Googlebot decide: A Google-ra bízzuk a döntést
Every URL: Minden URL-t szeretnénk feltérképeztetni ami ezt a paramétert tartalmazza
Only URLs with value: Csak azoknak az URL-eknek a feltérképezését szeretnénk, melyek az adott paramétert a beállított értékkel tartalmazzák
No URLs: Egy URL-t sem térképez fel a Google ami ezt a paramétert tartalmazza

A választásainktól függően a felületen közben példákkal illusztrálva látjuk, hogy pontosan mi is az amit épp állítgatunk, és mire fog vonatkozni. Aztán mentés, és megvagyunk.

Csak óvatosan!

A paraméterkezelővel igen precízen beállíthatjuk a feltérképezés milyenségét, ami mindenképpen az oldalunk előnyére szolgál – crawl budget -, de ha vannak kétségeink akkor inkább bízzuk a Google-re a döntést.

Külön jó volt látni, hogy a magyar nyelvű súgóoldal gyakorlatilag azonnal elérhető volt amint a feature élesedett, szóval böngészétek ezt is ha valami nem lenne tiszta.

A bejelentés a megújított paraméterkezelőről itt olvasható: Improved handling of URLs with parameters



]]> http://www.seoblog.hu/keresooptimalizalas-seo/tovabbfejlesztett-url-parameter-kezeles-google-webmaster-eszkozokben/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post/feed/ 0 http://www.seoblog.hu/hir-info-pletyka/off-szomalia-hivatalosan-ehinseg-segitsetek-ha-tudtok/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post http://www.seoblog.hu/hir-info-pletyka/off-szomalia-hivatalosan-ehinseg-segitsetek-ha-tudtok/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post#comments Fri, 22 Jul 2011 09:17:29 +0000 István Türk http://www.seoblog.hu/?p=523

Egy asszony arról mesélt, kétszáz kilométert tett meg gyalog öt gyerekével, akik közül ketten meghaltak útközben, de ott kellett hagynia őket az út szélén.

Hatásvadász bevezető vagy nem, a helyzet tragikus és végtelenük ekjeserítő. A hétvégi bulinpénzből csípj le valamennyit ha megteheted!

Így lehet segíteni

Az UNICEF Magyar Bizottsága az OTP 11705008-29913358 számú számlaszámra Amina jeligére várja a pénzadományokat, hogy élelmiszert, gyógyszert és oltóanyagot juttathasson a gyerekeknek. Az UNICEF 1000 forintból két zacskó speciális tejport biztosíthat, amelyből 5 liter kalóriadús ital állítható elő. 3000 forintba kerül harminc csomag, vitaminnal és ásványi anyagokkal dúsított mogyorókrém, ebből tíz napon keresztül láthatják el a súlyosan alultáplált gyerekeket. 10 000 forintból kétszáz adag vakcinát vásárolhat az UNICEF, hogy megvédje a gyerekeket a kanyarótól.



]]> http://www.seoblog.hu/hir-info-pletyka/off-szomalia-hivatalosan-ehinseg-segitsetek-ha-tudtok/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post/feed/ 0 http://www.seoblog.hu/keresooptimalizalas-seo/minden-idok-100-legjobb-seo-doksija/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post http://www.seoblog.hu/keresooptimalizalas-seo/minden-idok-100-legjobb-seo-doksija/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post#comments Mon, 18 Jul 2011 19:20:46 +0000 István Türk http://www.seoblog.hu/?p=521

Még néhány évvel ezelőtt, amikor ismerkedtem a SEO-val, találkoztam egy mára már megszűnt ügynökség keresőcsapatának akkori vezetőjével, akivel a szakmáról beszélgettünk. Előjött persze, hogy ki mit olvas, milyen helyekről szerzi be az információit.

Az illető akkor elejtette, hogy ő bizony figyelgeti a keresők által benyújtott szabadalmakat is. Akkor ez bennem eléggé megmaradt, és bár akkor volt még más bepótolnivalóm a téren, később csak lelkes figyelője lettem ezeknek az anyagoknak.

Az egyik legjobb kivonatot ezekből az anyagokból a www.seobythesea.com blog szerzője, Bill Slawski szokta kielemezgetni és a SEO implikációit vizsgálni.

A keresők által benyújtott szabadalmak egyfelől hasznosak és érdekesek – bár az elfogadási procedura hosszadalmas, és a megoldások egyáltalán nem biztos, hogy bekerülnek a fősodorba -, ám mindenképpen valamiféle irányt mutatnak, kapaszkodót egy-egy probléma megoldására, illetve arra, hogy min is törik a fejüket Mountain View-ban. Aztán itt jön a fájó pont, amit magamnak is félve vallok be sokszor.

A Google-t nem buta emberek csinálják, a beadott anyagok pedig olyan mélységeket mutatnak, hogy ha nem vagy jártas a mesterséges intelligenciában, a nyelvi feldolgozásban, IR-ban és még vagy 2 tucat egyéb kőkemény területen, akkor bizony elszomorodsz, hogy amit te SEO alatt csinálsz, az csak a felszín kapargatása.

Persze meghátrálni nem kell, csak jó sokat olvasni, minél jobban megismerni a keresők működését, tapasztalatot és megint csak minőségi ismeretanyagot gyűjteni.

Az előzőekben felvezetett úriember ennek az ismeretanyagnak az összegyűjtését vállalta, legalábbis a legjobb 100-ét, és persze szubjektíven. Tízesével tolja ki őket a blogján, jelenleg 30-nál tartunk. Nem mindegyik szabadalom, vannak white paperek, usability doksik, etc, etc.

Melegen ajánlom minden érdeklődő számára :)

100 best SEO documents of all time, part 1
100 best SEO documents of all time, part 2
100 best SEO documents of all time, part 3

A továbbiakhoz iratkozzatok fel a SEO by the SEA blogra, ettől függetlenül is megéri!



]]> http://www.seoblog.hu/keresooptimalizalas-seo/minden-idok-100-legjobb-seo-doksija/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post/feed/ 0 http://www.seoblog.hu/szubkult/ketlepcsos-azonositas-2-step-verification-google-fiokoknal-magyarul/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post http://www.seoblog.hu/szubkult/ketlepcsos-azonositas-2-step-verification-google-fiokoknal-magyarul/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post#comments Wed, 13 Jul 2011 13:33:46 +0000 István Türk http://www.seoblog.hu/?p=520 Most kaptam egy sajtóanyagot, miszerint már magyar nyelven is elérhető a Google két lépcsős hitelesítési megoldása. Én már használom egy ideje, teljességgel elégedetten, és megnyugtató biztonságot biztosítva a Gmail, vagy egyéb fiókok használata esetében. Így visszatekintve mondjuk az elmúlt negyed évre, szerintem ennyi jelszó és hozzáférés korábban még nem került ki a netre, elég ha az Anonymousra vagy a Lulz “munkáira” gondolunk. Tényleg, mikor cserélted utoljára a jelszavad a fontosabb helyeken? :)

Ezért bátorkodom tehát itt is felhívni a figyelmeteket, hogy szánjatok időt a beállításokra, most már van magyar segítség is!

A sajtóközlemény szövege:

Budapest, 2011. július 13. – Mától magyarul is használható a Google fiókok kétlépcsős azonosítása, mellyel személyes adatainkat, üzeneteinket még nagyobb biztonságban tudhatjuk.

A kétlépcsős azonosítás – hasonlóan az online bankolási rendszerekhez – egy általunk megadott és egy kapott adat hatékony kombinációja.

A Fiókbeállítások között kiválaszthatjuk és személyre szabhatjuk a kétlépcsős azonosítás használatát. Amint kiválasztottuk ezt az opciót, a fiókunkba történő bejelentkezéskor egy extra ablak jelenik meg, ahova beírhatjuk az SMS-ben kapott kódszámot, melyet maximum 30 napig használhatunk:

A kétlépcsős azonosításról további információ itt olvasható.

Jobban elolvasva a sajtóanyagot cseppet zavaros, de ne aggódjatok, a magyar segítség nyújtó oldal minden kérdésre választ ad! Igen, arra is, hogy mi van akkor, amikor valamilyen alkalmazás bedrótozva használja a jelszavunkat, és nincs lehetőség a második lépcsős azonosítót beírni.

(A videó szövege magyarra állítható, ha alapból nem az lenne!)

Állítsátok be, egyáltalán nem macerás a használata, ellenben megbízható védelmet nyújt.



]]> http://www.seoblog.hu/szubkult/ketlepcsos-azonositas-2-step-verification-google-fiokoknal-magyarul/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post/feed/ 2 http://www.seoblog.hu/szubkult/goldenblog-2011/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post http://www.seoblog.hu/szubkult/goldenblog-2011/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post#comments Thu, 07 Jul 2011 07:48:42 +0000 István Türk http://www.seoblog.hu/?p=519 Játszani jó, izgulni kicsit mint a lottóhúzások előtt, remek érzés :) Ezért az idén is benevezek az immár 7. alkalommal megrendezésre kerülő Goldenblog versenyre, illetve remélem, hogy valaki majd benevez, Szakértői blog kategóriában ;)



]]> http://www.seoblog.hu/szubkult/goldenblog-2011/?utm_source=rss&utm_medium=feed&utm_campaign=feed-post/feed/ 0