Nagytakarítás egy Index-cikkben

nagytakarítás

Régóta tervezem, hogy indítok egy olyan “rovatot” itt a seoblogon, ahol a neten – hazai – szembejövő, és a SEO témát felszínesen, ferdítésekkel és hiányosan kezelő írásokat véleményezem a legjobb tudásom szerint. Szélmalomharc, világos, és talán ezen a viszonylag kis olvasottságú blogon publikálni sincs sok értelme. Mindenesetre anyag van elég.

Az első delikvens a 2011.03.01-én az Indexen megjelent Nagytakarítás a Google-nél című cikk – mivel az Index címoldalán jelent meg, óriás publicitást kaphatott, ezért kiemelt fontosságúnak érzem, hogy helyretegyem a szakmai hibákat.

A stílust nem szándékozom minősíteni, ilyen az Index, próbálok csak a szakmai részekre fókuszálni.

“A Google keresőjének lelke, az alapító Sergey Brin és Larry Page találmánya, a titkos PageRank algoritmus legfontosabb ismérve, hogy azokat a szájtokat nyomja feljebb a találatok között, amelyekre a legtöbb más oldal linkel.”

Ez az algoritmus annyira titkos, mint a lecsó recepje. Az eredeti itt található, bár kétségtelen, hogy az évek alatt – ahogy a web is változik – ez is finomodott és sokkal szofisztikáltabb lett. Az pedig, hogy mennyire a lelke a Google keresőjének, arról megoszlanak a vélemények. Több mint 200 faktorról, egyenként legalább 50 lehetséges értékkel, szóval minimum 10.000 tényezőről beszélünk, ennek pedig egyik alkotóeleme csak a fent említett PageRank.

Maga a PageRank – továbbiakban PR – kapcsán is érdemes picit vizsgálódni. Mert van egyszer a PageRank érték, és van a szakmai terminológiában Toolbar PageRank-nek nevezett érték. Tegyük tisztába rögtön: a kettőt nem kezelhetjük egyenrangúként! Utóbbit láthatjuk mi is, SEO-sok, webmesterek, rendőrök, pékek. Ez egy 0 és 10 közé eső érték – a zöld szemű “szörny” -, amivel egy weboldal kvázi fontosságát volt hivatott jelezni. Volt. Egyszer. A Google a saját rendszerében ezt sokkal komplexebben számolja és rendeli a weboldalakhoz.

Az utóbbi időben egyre ritkábbá válnak már ennek az értéknek a külső szemlélők számára is látható frissítései, sőt az utóbbi időben már a Google Webmester Eszközök sem jelzi az oldalak mellett ezt az értéket. A PR fetisizálás az idők folyamán olyan méreteket öltött, hogy voltak olyan “tanácsadók”, akik egy-egy érték elérésére vállaltak megbízást, miközben a találati lista hemzsegett az olyan találatoktól, amikor alacsonyabb PR értékű oldalak megelőzték a magasabb PR értékű oldalakat. Az is elég nagy mellélövés volt, hogy amikor a PR-ről beszéltek akár site-tulajdonosok, akár “szakértők”, akkor mindig a legerősebb, nyitóoldali értéket említették. Igen ám, de egy weboldal minden egyes oldalának saját PR értéke van, ami általában jóval kisebb mint a nyitóoldali. Nem olyan egyszerű tehát ez, mint az egyszeregy…

De haladjunk…!

“Nem kell hozzá sok ész, hogy az ember rájöjjön: a rendszert úgy lehet kijátszani, hogy a találatok között előkelőbb helyre szánt szájtra mutató linkeket helyez el szanaszét az interneten. Gyakorlatilag erre a felismerésre épül a SEO, a Search Engine Optimization, amely cégek ezreinek ad munkát világszerte.”

Talán ez volt az egyik leginkább bosszantó kijelentés a cikkben. Lealacsonyítani és minősíteni a SEO-sokat, illetve a szakmát arra a szintre helyezni, hogy _erre a felismerésre_ épül, az egy szakmaiatlan, inkorrekt és durva általánosítás. És igen, nem védek mindenkit, mert vannak, akik az említettekre “építik” a szakmaiságukat – ami itt ki is merül -, de ne kelljen már mindenkin rúgni egyet ezért. Idehaza – talán pont az ilyen írások miatt is – amúgy is elég negatív kép van a SEO szakmáról és tanácsadókról. De a cikk íróját az nyilván nem érdekli, hogy esetleg a munkáját tisztességgel végzőket hozza kellemetlen szituációba. Valószínűsítem, hogy a cikk írója is kb. a neten száz számra található, “hogy SEO-z a weboldalad 10 lépésben” egyikébe botlott bele, és alkotott véleményt a témáról. Ez lenne az újságírás?

“ha a rendszert manipulálják, az rossz hatással van a cég első számú pénzforrására, a fizetett hirdetésekre is, mert a bevételek nem a vállalatnál, hanem az ilyen-olyan SEO-cégeknél és linkfarmoknál kötnek ki.”

nagytakarítás

Ezt a gondolati logikát nem nagyon értem. PPC hirdetések akkor is megjelennek, ha jó minőségű organikus találatok vannak – meg persze akkor is, ha rosszak -, szóval itt egy erős csúsztatás, hogy a pénzek a linkfarmoknál kötnek ki. Az “ilyen-olyan SEO cégek” kifejezésről már nem is beszélve. Ilyen-olyan újságírásról is beszélhetünk… és jelen esetben még szomorú relevanciája is van.

Az első számú fontossági tényező a felhasználó. Ha van jó minőségű találati lista, akkor van látogató, kattint a hirdetésekre is, áramlik a pénz. Ha rossz a találati lista, akkor előbb- utóbb nem lesz látogató, nem lesznek kattintások. Hirdetni akarók pedig mindig lesznek, efelől nincs kétség, de ha egyszer a felhasználók elpártolnak, az baj. Emlékszik még valaki az Altavistára?

“A cég nem veri ugyan nagydobra, de a óriási erőkkel küzd a PageRanket veszélyeztető próbálkozások ellen”

Kik veszélyeztetnek mit? :) Gondolom itt a találati listák minőségére gondolt a szerző. Vagy mégsem? Már megint olyanba nyúlt bele, amiről fogalma sincs? Küzd a Google, a minőségért. De ezt teszi, amióta létezik. Ezért tart ott, ahol.

“Véres bosszúra is volt példa”

Hát igen, a Google már csak ilyen, igazi kegyetlen. Micsoda szavak, véres bosszú…
Vannak szabályok, amiket érdemes betartani. Ha nem tartod be, akkor a Google fenntartja magának a jogot, hogy eltávolítson a találati listájából. Emlékszünk még a fentebb leírt jó minőségű találati oldalakra és hogy miért fontos ez? A BMW tök jogosan lett kiszedve az algoritmus által, mert vétett. Ezzel a cég vezetőinek is tisztában kellett volna lennie, de legalábbis annak a SEO-snak mindenképpen, aki az oldalt “gondozta”. Csak könyörgöm, ne a Google-ön verjük már le a balhét. A Google ingyenes szolgáltatásáról beszélünk – örüljünk, hogy pont a manipuláció ellen küzdenek. A látogatóért, a hirdetőkért, a cikkeikhez szakmai hátteret kereső újságírókért. Köszönjük meg.

“Nem tudni, hogy a J.C. Penney ügye volt-e a kiváltó ok…”

Nem, nem a J.C. Penney volt a kiváltó ok. Ez a mostani algoritmus változás két részből áll, az egyik része január végén élesedett – még a J.C. Penney sztori előtt -, erre “Scraper Update”-ként hivatkozunk, ami a keresések kb. 2%-át érintette, és most, február 24-én a második felvonás, a “Farmer Update”, a cikkben kivételesen jól írt kb. 12% körüli érintettséggel. A lényeg, ez egy hosszú folyamat eredménye ami történt. Nyilván a release-ek előtt hónapokkal dolgoztak már ezeken az algoritmusokon.

“a német Sistrix utánajárt, és kiderítette [5], hogy a wisegeek.com 77, az ezinearticles.com 90, az articlebase.com 94 százalékos forgalomcsökkenést regisztrált “

Ha jobban megnézte volna a szerző, itt nem forgalomcsökkenésről van szó – bár kétségtelen, hogy történik az is -, hanem a Sistrix által “kalkulált”, úgynevezett VisibilityIndex csökkenésről.

“A változások hatására a LinkedIn, a Facebook, a Time Warner, a Fox News, a Wal-Mart, a Target és az eBay kerültek feljebb a találati listákon. És a YouTube, ami meg a Google-é.”

Ez a cikk utolsó mondata, ami a cikk szerzőjének felkészültségét minősíti. Valóban, a Youtube és pl. egy articlesbase.com nagy konkurensei egymásnak, hatalmas közös keresési metszettel rendelkeznek. Vagyis ki kellett “ütni” az articlebase-t, hogy a Youtube feljebb kerülhessen? Ez szimplán hülyeség, úgy ahogy van. Kőkemény FUD, a Google ellenében.

Az Index sportot űz abból a tevékenységből, hogy próbálja lehúzni , és mint valami fő gonoszt beállítani a Google-t. A cikk kicsengése még véletlenül sem az, aminek lennie kellene, vagyis, hogy a törekvések értünk történnek, azért, hogy ne a hajunkat tépjük, amikor a találati listát szemlézzük. Az, hogy ennek járulékos következményeként mondjuk a Youtube is előrébb kerül, abból pedig ne konspiráljunk már túl, arra ott a Konspirációs teóriák blog.

4 hozzászólás - “Nagytakarítás egy Index-cikkben”
  1. norbibo

    Gratula, nagyon pöpec post lett. Általános érv volt az index mellett, hogy a laikusoknak szólt a “cikk”. Szerintem a közérthető stílus meg a hiteles információk nem zárják ki egymást. Egy tech bulvár szar mostanában.

  2. konyak

    Haha. Azon van legjobban kiakadva, hogy SEO-sokat “találatok között előkelőbb helyre szánt szájtra mutató linkeket helyez el szanaszét az interneten. ” nak titulálja a cikk.
    Pedig ez az igazság.
    Fáj?
    A sok szakszó, meg h1, h2, tartalmi felépítés, rizsa, rizsa, rizsa. Egy seós linkel, katalógust gyárt ész nélkül, vagy ésszel, de ezt csinálja.
    Autodidakta vadhajtásos szakma, sem képzés sem semmi nem kell hozzá.

  3. emm

    @konyak: Nos ezeknek a “SEO mestereknek” remélem ezzel végük is van.
    Nagyon remélem!

    Egy SEOs álatában nem foglalkozik linkbuildinggel, a SEOs általában tartalmi javaslatokat ad, elemzi a statokat, főleg probálja elérni azt, hogy a jó pozíció mellett a webhely tulajdonosának HASZNA is legyen a weboldalból. Nem minden az első hely. Ha nincs ebből üzleti haszon, akkor minek?

    Egy SEOs hasznos és jó weboldalt akart adni a keresőknek és a FELHASZÁLÓKNAK egyaránt. Ehhez a linkbuilding nem elég :-)

    Ha olyan SEOs-ba botlasz bele aki 3-4 kulcsszóra vállalja az oldal feljebb tolását a google találati listájában, nem kell neki analytics, nem konzultál veled folyamatosan a tartalomról, nem érdekli az oldal célja, haszna, stb… akkor valószínűleg BARBÁRT találtál, nem SEOst :-)

  4. M@zsi

    Tetszik az írás – már megint :-D