“Kétféle ügyfél létezik: a tájékozatlan és a bizalmatlan”

Krich Balázs - Origo Zrt. Kereső és tartalomtechnológiai lapigazgató

Egy kommentben folytatott vita folyamodványaként, teljesen véletlenül botlottam bele Krich Balázsba, akiről akkor megtudtam, hogy az [origo] házon belüli SEO csapatát vezeti. Egészen pontosan ő az Origo Zrt. Kereső és tartalomtechnológiai lapigazgatója.

Szerintem nem vagyok egyedül ha azt mondom, hogy nem gondoltam volna, hogy Magyarország egyik legnagyobb portáljánál külön csapat van erre a keresőoptimalizálási feladatokra. Megkértem Balázst, hogy legyen kedves és világosítson fel minket a munkájuk nyilvános részéről, és néhány aktuális kérdést is nekiszegezek.

Pár mondatban bemutatnád nekünk a csapatodat? Miket csináltok, mik a fő feladataitok?

Jelenleg hatfős az osztályunk, ami végzettséget és szakterületet tekintve szerencsésen vegyes összetételű. A csapatból Kárpáti András nevét többen ismerhetik, ő 10 éve felügyeli és fejleszti az [origo] keresőjét, egyszerre matematikus és nyelvész, ha ősz lenne a haja, biztosan össze is kevernénk Esterházy Péterrel. A kemény mag másik fele, Kovács László korábban a portál első számú programozója volt, ebből fakadóan ő felel azért, hogy a nagyon elszállt ötletek közül azok menjenek csak gyártásba, amelyeket értelmes erő- és költségráfordítás mellett lehet megvalósítani, illetve ő az a fajta programozó, aki még egy marketinges érdeklődését is fel tudja kelteni a leíró nyelvek iránt.

Én korábban az [origo] portál felelős szerkesztője voltam, nagyrészt a tartalmi kérdések tartoznak hozzám. Frissen vettünk fel két gyakornokot, akik nélkül már nehezen boldogulnánk, ők egyelőre a hálátlan mindenes szerepét töltik be, most specializálódnak.

Igazság szerint a keresőoptimalizálás csak egy része annak, amivel foglalkozunk, a vállalati struktúrában Kereső és tartalomtechnológiai osztályként szerepelünk. Ez részben azt jelenti, hogy a Google motoron futó OK.hu logadatait bányásszuk, azaz igyekszünk kiszűrni a zajokat, és az Origo Zrt. számára üzletileg is értelmezhető adatokat előállítani.

Az adatbányászat egyik outputja például az, hogy éles adatokra alapozzuk a keresőoptimalizálási folyamatunkat, azaz a kulcsszókutatás számunkra házon belül, saját termék által biztosított. Ez így leírva persze nagyon szépen hangzik, de közben a Google versenytársként is jelen van az életünkben – az üzleti szempontok mellett a logadatok reprezentatív szinten tartása miatt is fontos, hogy az OK.hu látogatottságát tartsuk/növeljük, ne engedjük, hogy a Google kannibalizálja a forgalmunkat. Erre ugye a keresőpiac még nem találta meg a megfelelő eszközt, mit mondhatnék, mi is keressük.

Másrészt a logadat önmagában csak egy többszázezer soros fájl valamelyik szerverünkön. Hosszú és keserves az az út, mire üzemszerűen függvényeket, trendeket – azaz üzleti intelligenciát – lehet belőle építeni.

A SEO és az OK.hu menedzselése mellett tartalomtechnológiával foglalkozunk még, ami jellegzetesen vállalati műszó, igazából nem jelent mást, mint hogy mérjük a portfolió termékeit különböző mérőszámok szerint – ezekből pedig manapság szinte naponta van új – és próbáljuk rábírni a számokat, hogy súgjanak. Azaz a hő- és szemkamerás vizsgálatokat, az A-B/multivariate és performansz teszteket felügyeljük, az Origo Zrt. igényeit kielégítő analitikai és riportrendszereket fejlesztünk, esetenként architektúrát, webkettes alkalmazásokat tervezünk – mindezt az accessibility-től a user interfész tervezésen át a usability-ig bezárólag aztán szokták mindenhogy emlegetni (helyenként még tartalomtechnológiaként is), lényegileg azonban szerintem a mérés a fontos. Ha jó a mérés (illetve ha van mit mérni), abból többnyire logikusan következik az architektúra, a design, az interakció tervezés, a SEO – gyakorlatilag minden. A félreértések elkerülése végett (és hazabeszélve a designereinknek és a site-építőinknek) ezzel messze nem azt mondtam, hogy jó designt, jó architektúrát, jó interfészt lehet csak számok alapján tervezni – inkább úgy fogalmaznék, hogy mérések nélkül szinte a zsenialitáshoz közelítő intuíció szükséges hozzá.

Ja és van még a külső/belső linképítés is, ami egy Origo méretű portfoliónál legalább annyira forgalomirányítási, mint keresőoptimalizálási feladatkör.

Ha van néhány “trófea” a falatokra akasztva, megosztanád milyen eredményekre vagy a legbüszkébb amit sikerült elérnetek?

Az internettel foglalkozni ma olyan, mint a gőzkorszakban élni – szinte naponta tágul a lehetőségek köre, nagyon nehéz olyan megállapításokat tenni, amelyek egy év múlva is érvényesek. Ebből fakadóan a „trófea” is relatív fogalom átmenetileg, mert lehet, hogy már holnap meghaladottá, teljesen értéktelen eredménnyé válik.

2007. októbere óta optimalizáljuk keresőkre a Videa.hu videómegosztó oldalunkat, a keresőkből érkező forgalom arányosan a napokban előzte meg a direkt, illetve a referer forgalmat – ennek pillanatnyilag azért örülünk. Amióta keresőoptimalizálással foglalkozunk, egyetlen biztos benchmark van csak: találati oldalon lenyomni a Wikipediá-t.

A “nofollow” attributum értékelésének megváltoztatás – már 1 éve megváltozott, de csak most lett publikus – . jelent valamit számotokra? Egy akkor portálnál mint az Origo, gondolom próbáltátok valahogy a hangsúlyt a fő kategóriákra, tartalmi blokkokra helyezni. Vagy máshogy oldottátok meg?

Mi annyira eddig sem foglalkoztunk PageRank sculptinggal, lévén, hogy az [origo] tipikusan „general interest portal”, azaz a címlapon számolatlanul szerepelnek az olyan linkek, amelyek olyan cikkoldalra vezetnek, amelyekre simán kereshet (és keres is) a felhasználó. Ha már megosztod a linkjuice-odat 200 potenciális találatot hozó landing page között (talán nem árulok el titkot azzal, hogy az [origo] is longtailből, azaz cikkoldalak rendszerszerű, de nem „hands on” optimalizálásából szerzi a keresőkből jövő forgalma nagy részét), akkor a 201-dikre, aminek a landing page-ére amúgy nem keresnének, könnyen mondod, hogy, hát, mindegy. Szóval több időt vett volna igénybe figyelemmel tartani a „nofollow” tageket igénylő oldalakat, mint amennyit az egész PR-sculpting ért volna számunkra, ezért nem is nagyon figyeltünk erre. A nagyon nyilvánvalóan keresési érdeklődésen kívül eső landing page-eket (ahogy a nagykönyv írja: impresszum, médiaajánlat, adatvédelem, stb. – egyébként hihetetlen, de még ezeknek a tartalmára, például a szerkesztőség munkatársainak nevére is keresnek minden nap az emberek!) persze nofollow-ztuk, de még így is maradt rengeteg link, ami szétszórta a címlapi PageRanket.

Ennél talán még fontosabb, hogy az [origo] címlapja, rovatcímlapjai nagyon gyorsan változnak. Minden alkalommal, amikor jön a Googlebot, szinte 90 százalékban kicserélődik az adott oldalon szereplő linkek tartalma.

Éppen ezért mi eredendően nem sculptingra építettük a linkelési stratégiánkat, teljesen más módon terveztük meg a belső linkhálónkat. Azt nem árulhatom el hogyan, de nézd meg a nagyobb címkeoldalainkat – szinte mindegyiknek 4-es, 5-ös PageRankje van. Szóval nyugalom, van élet a sculptingon túl is.


A Szörcs nevű magyar fejlesztésű keresőről biztosan hallottál. Van olyan rész a magyar keresőpiacon ahol a Google enged annyi teret, hogy érvényesülni lehessen? Ha igen, szerinted mivel lehetne a nyomába eredni?

Vicces dolog ez a Szörccsel, mert a zártkörű béta teszt állapot ellenére is relatív nagy nyilvánosságot kapott, közben pedig elindult a johu.hu is, amiről meg mintha elfeledkeztek volna a véleményvezérek. Pedig megérdemelné a figyelmet, van benne néhány ígéretes kezdeményezés (van Wonder Wheel-szerű grafikus alkalmazásuk, próbálkoznak a szemantikus kereséssel…), annak ellenére, hogy a magyar nyelven nem kifejezetten kielégítő Yahoo indexre épül. A magyar fejlesztésű (tehát nem metaadatokra, külső indexre épülő) keresők problémája alapvetően itt kezdődik: a keresőpiacnak iszonyatosan nagy infrastrukturális igénye van, még a viszonylag kicsi magyar web leindexeléséhez, frissen tartásához is sok vas, azaz sok pénz kell. És akkor adottnak vettük, hogy a saját fejlesztésű fájlrendszerhez, programnyelvhez megvan az agytröszt országhatáron belül.

Van ugye az a teória, hogy a magyar nyelv, illetve a hazai internetes tartalompiac magas szintű ismerete lesz a fejlesztők segítségére abban, hogy itthoni pályán elkenjék a Google száját. Nagyon leegyszerűsítve: aki érti a Szigeti veszedelem vagy a Sátántangó szépségét és nyelvi megoldásait, illetve átlátja/ismeri a hazai portálok és blogok tartalmi spektrumát, az csak jobban tudja már, hogy milyen összetételű magyar indexben és milyen nyelvi logika szerint kell keresni. Ez szerintem ott dől meg, hogy a Google még erre az icipici piacra is nagyon figyel, tele van magyar fejlesztőkkel, nyelvi specialistákkal a dublini és a zürichi központjuk, tehát aki ebben hisz, az szerintem nem veszi észre, hogy nincs vasfüggöny, globálkapitalizmus van.

Olyan kérdésekről, hogy van-e értelme csak a magyar weben keresni akkor, amikor sok esetben a lényeges és specifikus tartalom nem a magyar weben van, illetve hogy tudja-e tartani egy startup (illetve bármilyen cég) a Google fejlesztési tempóját, még nem is ejtettünk szót. Mindennek ellenére és magamnak ellentmondva jó lenne, ha lenne jó magyar kereső, amelyik kiszorítaná a Google-t. Annak is nagyon örülnék, ha a magyar csillagászok bebizonyítanák a világnak, hogy a NASA tulajdonképpen egy gittegylet.

Ha már keresők, gondolom próbáltad a Bing-et, a Microsoft új keresőjét. Mi a véleményed róla? Inkább tartod a 100 millió dolláros reklámkampány eredményességének a jelenlegi helyzetét, vagy valóban “van benne valami”?

Abban sem vagyok biztos, hogy a „jelenlegi helyzetét” lehet egyáltalán pozitívan értékelni, ahogy a kérdésed sugallja, 100 millió dolláros kampány ide vagy oda. Ha lehet hinni a StatCounter adatainak, pár napra beelőzte a Yahoo-t az Egyesült Államokban, de mostanra visszaesett a harmadik helyre, miközben a Google piaci részesedéséből csak ezrelékeket vett el, tehát inkább a Yahoo kárára növekedett a látogatottsága, és az is csak időlegesen. A globális piac pedig úgymond észre sem vette (bár a mi statisztikáinkban stabilan a második, tehát a StatCounter adatai nem feltétlenül reprezentálják a magyar felhasználók preferenciáit).

A geek énem azt mondja, hogy hatalmas teljesítmény, ha valaki megközelíti a Google találati pontosságát, és az angol nyelvű találatok minőségét tesztelve egyértelműen az volt a benyomásom, hogy ez elmondható a Bingről, sőt, képkeresésben szignifikánsan pontosabb.

A kapitalista énem szerint viszont tudhat ugyanannyit a Bing, mint a Google, ebben a piaci szegmensben már „latecomer”, a pont ugyanannyi pont nagyon kevés ahhoz, hogy felborítsa az erőviszonyokat – ezzel persze nyilvánvalóan Redmondban is tisztában vannak a fejek.

Én drukkolok a Bingnek, ahogy a Yahoo-nak is, ha van verseny, van fejlődés is – elég megnézni, hogy milyen árat fizetett a cseh internetes piac a Seznam büszkén hirdetett egyeduralmáért.

Vesszőparipám, hogy a hazai keresőmarketing helyzetről kérdezek ha tehetem, ezt most te sem úszod meg :) Láthatóan nagy a mozgolódás minden téren, de a PPC egyelőre jobban hasít ha lehet ezt mondani, szerinted a keresőoptimalizálás fel fog zárkózni mellé?

Őszintén szólva, fogalmam sincs, szerintem ez nagyon sok faktor függvénye – egy kis oldalnak most még jellemzően drágább a SEO, mint a PPC, de ha utóbbi tényleg nagyon bedurran, az a kompetitív kulcsszavak CPC-jét is felveri majd, azaz ez nem egy stabil egyensúly. Németországban például 60 százalék felé közelit az PPC rendszerek részesedése (display 15 százalék körül!), ebből fakadóan iszonyatosan drága már az Adwords, kis cégeknek, alacsony árrésű termékekkel nem is éri már meg használni.

Emellett ne felejtsük el, hogy a SEO sem fixáras szolgáltatás, az árképzés főként attól függ, hogy mekkora a verseny az organikus listán az adott kulcsszó-állományra. Tapasztalataim szerint itthon még nem nagyon van olyan kulcsszó, amivel lehetetlen bejönni első helyre, egyelőre mindent meg lehet csinálni. Német vagy angol találati oldalakon azonban már megjelenik a szinte lehetetlen – olyan találati oldal, ahol az első tíz találatnak kivétel nélkül százas, extrém esetben ezres nagyságrendű külső linkhálója van, és még a második oldalon is 6-os PageRank értékű oldalak jönnek. Ettől mi még nagyon messze vagyunk.

És persze sok függ a szakmától is: amíg a piac főként sarlatánokkal van tele, akik túlárazott bölcsek köveként adják el a SEO-t, addig az ügyfélnek sokkal egyszerűbb lesz heti négy órát felszabadítania a programozója idejéből, hogy tanulja meg a webről az alapokat. Szerintem természetes folyamat ez, biztos vagyok benne, hogy beindul majd a piac öntisztulása, és kikopnak azok a magánzók, akik kevés munkával akarnak gyorsan sok pénzt szerezni. Talán nem túlzás párhuzamot vonni az ezredforduló környékén megjelenő honlapkészítő gmk-kkal: hirtelen minden mikrovállalkozás honlapot akart, és lett is mindenkinek, többnyire vállalhatatlan minőségű. Mostanában egyre kevesebb látványos átverést látni, tanulnak az ügyfelek.

Akármennyire is itt van a SEO velünk már jó ideje, a magyar átlagvállalkozó számára még mindig csak egy obskúrus, ködös jelentésű betűszó – a konkurenciának viszont már van, tehát kell neki is. Ebből fakadóan egyáltalán nem meglepő, hogy működik a szabadrablás intézménye, azaz kétféle ügyfél létezik: a tájékozatlan és a bizalmatlan. Szerintem rövidesen megjelennek majd az elégedettek is.

14 hozzászólás - ““Kétféle ügyfél létezik: a tájékozatlan és a bizalmatlan””
  1. weinenberger

    Nagyon jó cikk, igazságokkal és kihívásokkal. A Bing rész olyan, mintha szívemből szólt volna:)

    stef

  2. Andrewmedia

    Gratula a cikkhez! Erre volnék még kíváncsi: Azt nem árulhatom el hogyan,de…” :)

  3. vferi

    Csodálatos interjú. Ez a srác nemcsak szép, de nagyon okos is.

  4. szabi

    igen jó interjú, köszönjük!

  5. manna

    Klassz interjú! Csinálsz ebből sorozatot? Kellene!!!

  6. Rung András

    Nagyon jó volt a cikk tényleg. Én csak a cikk elején említett Kárpáti Andrást fényezném egy kicsit még, akárhányszor beszélgetek vele mindig meglep a jó meglátásaival. Viszont azt hozzá kell tenni, hogy keresők tekintetében nagy veszteség, hogy nem motorizik ott már Kornai András, Halácsy Péter vagy Szakadát István sem hallathatja a hangját. A usability vonalról annyit, hogy a néha Axelero hatalmas érdeme volt, hogy ők ismerték fel először ennek a jelentőségét (elsősorban Szakadát), de sajnos utána ezzel a vonallal semmit sem csináltak és hagyták elhalni.

  7. Rung András

    Még annyit fűznék hozzá, hogy a googlenek azért annyi hátránya van, hogy a magyar nyelvtechben nem túl jók. Tudomásom szerint egy nyelvtechnológusuk van magyar (Gyepesi Gyuri), igaz ő egy a legjobbak közül. És nem is nagyon kapkodnak, hogy jó magyar nyelvtechnológiát beépítsenek.

  8. Krich Balázs

    Én is ismerek egyet, ő aki szintén a legjobbak közé tartozik, és nem a Gyepesi Gyuri (ha minden igaz, hamarosan lesz vele anonim interjú az [origo]-n). Szóval ez már kettő.

  9. Sipos Ottó

    Balázs válaszai alapján jó kezekben van a SEO kérdés az Origónál. Az tetszik igazán, hogy nem csak egy geek válaszait olvashatjuk, hanem látszik, hogy komoly üzleti gondolkodás is áll a szavak mögött.

  10. Szalai Gergely

    A tájékozatlan ügyfél/cég, szerintem egyszerűen felelőtlen. Rengeteg olyat látok, aki akkor és ott hirdet, ahol épp meggyőzi egy ügynök. Ők valószínűleg így lehetnek az optimalizálás terén is. Ha egy korrekt tag keresi meg, talán szerencséje lesz, ha nem akkor lehúzzák.

    A bizalmatlanság viszont az első eredményesen zajló és jó konverziót eredményező optimalizálás után elszáll. Amikor egy ügyfél az egyik oldalára kifizet néhány százezer forintot seo címén, ami a bevételeit néhány millióval emeli meg, nos a következő körben kenyérre lehet kenni.

  11. Indexfun

    Én azért ennyire nem vagyok elájulva, bár lehet, mindez messz földön híres pesszimuzmusom és gonoszságom teszi.

    A cikk és a kérdések jók, tetszettek is, ugyanakkor óvatosan bánnék az olyan megjegyzésekkel, mint hogy “látszik, hogy komoly üzleti gondolkodás is áll a szavak mögött.” Mert ez szimplán nem igaz….

    Abból, amit Krich úr elmond, nekem annyi vált világossá, hogy egy médiacég keretein belül létező, saját maga definálásával küzdő osztályt vezet, mindenféle előképzettség és hasonló területen szerzett szakmai tapasztalat nélkül. Döbbenten állok a tény előtt, hogy az origo ilyen “szakemberektől” vár, ilyen fontos területen ereményeket….Mert az eddigieket (videával kapcsolatos ügyeskedés..) nem nevezném annak…

    Pedig a lehetőség meg lenne (volt?) arra, hogy a magyar nyelv sajátosságait meglovagolva ha meg akadályozni nem is, de késleltni lehessen a google magyarországi totális térnyerését is.

  12. mosquito

    Indexfun, az lehet, h enyhe irigyseget erzek a hangodban? Vagy esetleg szakmai rivalizalasrol van itt szo?

  13. indexfun

    @mosquito: hopp, elég rég jártam itt, ergo szakmai rivalizálásról nem lehetne szó, hiszen akkor sűrűbben járnék erre.

    Nem irigységnek nevezném, inkább a kontárkodás és a mutyizás konzekvens utálatának.

  14. ClarlTagjer

    viagra [url=http://webmediamx.com]Cialis[/url] [b]Generic Viagra[/b]