Az alternate reality game (ARG): játék és valóság

A játéktípus neve: ARG (Alternate Reality Game) egy többféle médiát egyidőben felvonultató játéktípus, mely elmossa a határokat a valóság és képzelet, játékban és játékon kívül lét tapasztalata között. A játék elsősorban online források köré van felépítve, míg az események, melyek a játékban történnek, gyakran kinyúlnak a játéktérből és belépnek a játékos életébe.

• meghatározott szabályok
• behatárolt játéktér
• a lépések végkimenetele előre tudhatók
• olyan elemet tartalmaz, melyből azonnal felismerhető, hogy játékról van szó

Ebben a játéktípusban használt elemek a mindennapjainkban használatos csatornákat használja fel. Nincs szoftver meghaladja az internet határait, és a játékos mindennapjait éri el a játéktér a játékos mindennapjaivá válik. A játékost a történetbe belehelyezi, mint valóságos szereplőt. Célja, hogy a játékos saját életének, valóságosnak érezze a történéseket

• e-mail
• Webszájtok: olyanok, amik egyértelműen kapcsolódnak valamiképpen a játékhoz
• Telefonhívások a játékos otthonában, mobilján, vagy akár munkahelyi telefonján, sms
• Postai levél
• Újságcikkek, titkos, bizalmas közlések
• chat/vagy más üzenetküldő használata (a játéknak valahogyan kommunikációs teret kell kínálni a játékosok számára)
• IRC csatornák, letölthető fájlok (video, hangüzenetek)
• Valós események, ahol valódi színészek lépnek kapcsolatba az őket hallgatókkal

Az Alternate Reality Game koncepciója leírható az „ez nem játék” kifejezéssel Hogy minél hatásosabb legyen, ezt a játéktípust sohasem hirdetik és sohasem mondják ki róla, hogy ez egy játék. A „mi is történik” misztériuma, és hogy ki áll e mögött - a legfontosabb tényezők, a felfedezés izgalmát adják (egyik weboldal vezet egy másikhoz vezet, az egy másikhoz és így tovább)

• szerepjátékok
• a GPS, Global Positioning System-mel űzött kincskutatás
• tényleges kezdet: Steven Spielberg 2001-es MI-jét promótáló The Beast jelentette.
A többhetes móka témái ugyancsak szerteágaztak: a rajongók ezrei a mikrobiológiától a góig szinte mindenbe beleáshatták magukat. Az alkotók ál-honlapok százait gyártották le. A történet egy-egy elemét az oldalakba kódolva, szándékos, például hackerekre váró nyomokat hagytak.
• Halo2-t promótáló Szeretem a méheket (I Love Bees)
A játékosoknak azon kellett munkálkodniuk, hogy XXVI. századi idegenektől mentsék meg a Földet. A honlapon található nyomokból, utalásokból építkezhettek, de a való élet eseményei szintén előregörgették a történetet. Meghatározott fülkéből kellett telefonálniuk, illetve ott fogadták a hívásokat. Ismerték a kabin GPS-lokációját és az időpontot; a csörgés után bemondták a jelszót, szétbogozták a kapott információt, és a sztorit máris bonyolíthatták tovább.
• Perplex City
A történet egy ellopott tárgy, a Kocka körül szövődik. Párhuzamos világban létező civilizáció birtokolta, akik állítólag meg akarnak látogatni minket. Ismereteink kizárólag kódolt üzenetekből állnak össze. Senki nem tudja, kik állnak a játék mögött, mit akarnak eladni vele. Egy videóüzenetben azt közlik, hogy a rejtélyt feloldó fogódzók március 21-i újságokban kerülnek nyilvánosságra, ez után minden egyértelmű lesz. Ekkor indult be igazán. http://www.perplexcity.com/
• Leona (magyar ARG)
Magyarország vezető ARG készítője, a Mimóza Kommunikációs Kft. 2008-ban indította ezt a játékot, a Reneszánsz programiroda megbízásából, a Reneszánsz év "promótálásának" céljából. A játék rövid leírása: Végrendeletében Bernard Miller egyetlen örökösének, megbízónkat, Leona Millert nevezte meg, azzal a feltétellel, hogy meg tud fejteni egy különösen nehéz feladványt, melyet halála előtt eszelt ki. A feladat, mely 10 darab metszet eredetijének megtalálásáról szól, azonban kifogott a lányon. A habókos öregúr a metszetek helyén 100 darab rejtvényt, a 10 metszet fotóját és egy levelet hagyott, melyben a közölte, hogy a metszetek hollétét a rejtvények árulják el. Leona, bár megfejtette a rejtvényeket, a metszeteket nem találta meg, ezért a rejtvényeket és minden más, a birtokában levő releváns információt közzétesz

Az alternate reality game: játék és valóság

A játékokat a többszintű, komplex cselekmény, a felhasznált médiumok sokszínűsége, a kollektív szellem, az interaktív munka és a keresgélés, talányok kibogozása teszi lebilincselővé.

• „A szórakoztatás teljesen új formája, amit a hálózat és a mobil telefonok jelenlegi elterjedési foka tett csak lehetővé” – állítja Hon.
• „Az internet keresésről és pletykálkodásról szól” – fejtegeti Stewart.
• „Kitaláltuk, hogyan meséljünk el történeteket ezekről.”
• „Függőséget okozhat” – véli az Alternate Reality Gaming Network (ARGN) alapítóinak egyike, Steve Peters, Las Vegas-i zenész.
• „Egész éjjel fent vagyunk, teljesen belemerülünk.” Lee szerint az ARG nagyjából ott tart, mint a filmművészet 1903-ban. http://www.argn.com/

A játékost a történetbe kell „beleágyazni”, a valóság illúzióját keltve. A JÁTÉK VILÁGA, sajátos, egyedi elemei teszik a játékot vonzóvá. Kereskedelmi játékok esetében a történet és a játék világa is mesterséges, itt azonban valóságos alapokkal dolgozunk. A tananyagból kiindulva, egy sajátos, az adott tárgyhoz kapcsolódó világot teremtünk. A videojátékban a játékos rendelkezésére állnak hardverek: egér, joystick, kormány…stb. A mi játékunkban ezek a digitális és mobil eszközök, hálózatok. A videojátékban a feladatokat mechanikus cselekvések során lehet elérni -pont és egyebek összeszedése, sárkány megölés. A mi esetünkben egy sokkal kreatívabb folyamatba vonjuk bele a játékost, hiszen itt tartalmat kell létrehozni a játék folyamán. A történet és a feladatok, kihívások összekapcsolása, ami a játékot játékká teszi. Tehát: a történet és a feladatok összekapcsolása, hihető, a valós életben megvalósítható módon. Történet logikai felépítése, íve meglegyen, egyik rész következzen a másikból, ne véletlenszerű epizódok váltsák egymást. Legyen hihető, a történet leképezhető, átültethető legyen a mai valóságba.